Előzőleg Európa szerte több, mint egymillió aláírást gyűjtöttek össze a szervezők azért, hogy uniós védelmet kérjenek az őshonos kisebbségeknek.
Most lezajlott az első tárgyalás az ügyben a bizottsággal, amelyen Vera Jourova értékekért és átláthatóságért felelős biztos, valamint Mariya Gabriel kulturáért és oktatásért felelős biztos is részt vett.
Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselővel az Európai Parlamentben beszélgetett riporterünk az ügyről.
"Én azt gondolom, hogy ebben a pillanatban az európai uniós jogban tulajdonképpen semmi nincs, ami a kisebbségi nyelveket, kultúrát védené. Amit ezzel a kezdeményezéssel elérünk a következő egy-két évben, az a nullához képest hatalmas előrelépés lesz, amire építeni lehet a jövőben" - fogalmazott a politikus.
Az unió alapszerződésében a kisebbségek a kisebbségek, mint érték szerepelnek. Azonban a kezdeményezésben résztvevő szervezetek szerint konkrétumokra van szükség.
"Mi úgy gondoljuk, hogy az értékmegállapítás mögé intézkedéseket kellene helyezni. Ezért az oktatás, az anyanyelv-használat, a kultúra területén, a kohéziós politikák területén, az audiovizuális direktívák területén szeretnénk intézkedéseket az Európai Uniótól."
- Hogyan reagált a bizottság?
"Nyitottságot tapasztaltunk. Sok kérdést megfogalmaztak. Végre nyolc év után leültünk velük, lehetőséget kaptunk a találkozóra. "
A képviselő a brüsszeli sajtótájékoztatóján arról is beszélt, a kisebbségvédelemnek helye lenne a most készülő uniós jogállamisági mechanizmusban is.
"Én azt gondolom, amikor a jogállamiságról beszélünk az Európai Unióban, akkor azt is vizsgálnunk kellene, hogy a tagállamok mennyire tartják be a kisebbségek jogait. Hiszen sok országban van pozitív, előremutató törvényi keret, de sok esetben egyszerűen nem alkalmazzák. Meg kell ezt vizsgálni és megállapítani, ha a tagállamok nem teljesítik a törvényi kötelezettségeiket. Ez ugyanúgy az európai értékek ellen való, mint az igazságszolgáltatás, vagy a hatalmi ágak szétválasztása."
