Négy magyarországi felsőoktatási intézmény is felkerült a brit Quacquarelli Symonds (QS) szeptember 10-én napvilágot látott listájára, amely a világ nyolcszáz vezető egyetemét állítja rangsorba. A magyarországi intézmények közül, a tavalyi helyezését megőrizve, a Szegedi Tudományegyetem került a legelőkelőbb helyre, megelőzve az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet és a Budapesti Corvinus Egyetemet. A lista élén ismét a Massachusetts Institute of Technology áll.
A Quacquarelli Symonds 2004 óta készíti el minden évben a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat fő szempont alapján állítanak össze. Ezen szempontok között szerepel az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a külföldi hallgatók és oktatók száma.
A lista szerint a magyarországi felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet a legfrissebb QS-világrangsor összeállítói az 501–550. helyre soroltak, olvasható az Eduline portál cikkében, amely szerint a magyarországi egyetemek közül a második legjobb pozíciót magáénak tudó Eötvös Loránd Tudományegyetem is megőrizte tavalyi 551–600. helyezését. A Debreceni Egyetem, amely tavaly került fel első ízben a brit QS-listára, a 601–650., míg a Budapesti Corvinus Egyetem a 651–700. helyet szerezte meg.
Az Eduline cikke szerint az idei lista első tíz helyezését illetően alig történtek változások a tavalyi legjobbjaihoz viszonyítva, hiszen a lista élén ezúttal is a Massachusetts Institute of Technology áll, a 2004 és 2011 között a Harvarddal felváltva az első helyen végző Cambridge pedig az amerikai magánegyetem miatt a harmadik helyre csúszott vissza. A tíz legjobb közé került az University College London, az Imperial College London, az Oxford, a Stanford, a Yale, a Chicagói Egyetem, valamint a Princeton és a CalTech – utóbbi kettő holtversenyben végzett a tizedik helyen.
A Szegedi Tudományegyetem illetékeseinek a lista közzétételét követő keddi szegedi sajtótájékoztatóján a Szeged Ma cikke szerint Szabó Gábor rektor úgy fogalmazott, az intézmény számára roppant fontos, hogy szerepeljen a különböző nemzetközi rangsorokban. Mint mondta, a legjelentősebb fegyverténynek az állandóságot tartja, hiszen a QS-listán például 2008 óta tartja helyét a Szegedi Tudományegyetem, ezáltal is azt bizonyítva, nem egyszer és véletlenül került oda. Kifejtette, a szegedi universitas annak ellenére tartozik a világ élvonalába, hogy állami támogatása folyamatosan csökken, hiszen 2009 óta 30 százalékkal mérséklődött.
A Szeged Ma cikkében foglaltak szerint Szabó Gábor rektor a sajtótájékoztatón kisebb csodának nevezte azt, hogy a Tisza-parti, illetve általában a magyarországi felsőoktatás versenyképes tudott maradni a más finanszírozási körülmények között dolgozó nyugati felsőoktatással szemben. A rektor szerint a Szegedi Tudományegyetem büszke arra, hogy évek óta kiegyensúlyozott, időben és profilban is egységes teljesítményt nyújt, ami – ahogyan fogalmazott – rendkívül pozitív üzenet lehet a leendő hallgatók számára is.
A Szegedi Tudományegyetem illetékeseinek sajtótájékoztatóján szó esett arról is, hogy az egyetem orvos- és élettudományi, modern nyelvi és agrárképzései az egyes tudományterületekre vonatkozó listákon is kiemelkedően szerepeltek. Mint ismeretes, a Quacquarelli Symonds májusban bemutatott tematikus rangsoraiban a magyarországi egyetemek közül a legjobb eredményt a Közép-Európai Egyetem (CEU) érte el: a filozófiai képzések 200-as rangsorában az 51–100. helyre sorolták, míg a nemzetközi tanulmányok és a politikatudományi képzések listáján a 42. helyet szerezte meg. A matematikai képzések rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ért el kiemelkedő eredményt, a 151–200. helyre sorolták, de az intézmény informatikai és építőmérnöki képzései is a top 200-ba kerültek. A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szerzett 151–200. helyezést, utóbbi az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján is 151–200. lett, a Pécsi Tudományegyetemmel együtt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi és az agrárképzések rangsorában szerezte meg a 151–200. helyet, de az agrárterületen erős a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – mindkét intézményt a 151–200. hely közé sorolták.
Az Eduline portálnak a téma kapcsán megjelent cikke emlékeztet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában készített felsőoktatási stratégiában, amelyet a nyár elején hoztak nyilvánosságra, egyebek mellett az áll, hogy 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a „nemzeti tudományegyetemeknek”, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, valamint a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek is. A felsőoktatásban dolgozó szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy a csökkenő állami támogatás mellett egyre csekélyebb az esély a legjobbak közé kerülésre, sőt az intézményekben folyó oktatás színvonalának fenntartására is, hiszen mivel a neves külföldi egyetemek többsége jóval nagyobb költségvetéssel rendelkezik, mint a magyarországiak – a bonni egyetem például nem hivatalos adatok szerint 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyarországi felsőoktatás állami támogatása volt –, ami – ahogyan a szakemberek fogalmaznak – jelentős mértékben megnehezíti a fejlődés lehetőségeinek megteremtését, valamint a versenyképesség feltételeinek szavatolását is.
