A Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiója és Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet A külhoni magyar média szerepe és jelentősége a Kárpát-medencében címmel külhoni magyar újságíró-tanácskozást szervezett Lendván. Az április 15. és 18. között megtartott eseményen a Kárpát-medence magyarok által lakott területeinek jelentős szakmai szervezetei is képviseltették magukat. A részletekről és a muravidéki magyar média helyzetéről Zver Ilonával, a tanácskozás főszervezőjével, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
– A találkozót rendkívül sikeresnek értékelem, legalábbis a visszajelzések tükrében mindenképpen, akár a Kárpát-medence bármelyik területéről ide látogatott kollégák, akár a muravidéki magyar közösség tagjai részéről érkeztek azok – magyarázza lapunknak nyilatkozva Zver Ilona, majd hozzáteszi: – Rendkívül örömteli számunkra az, hogy sikerült összegyűjteni szinte a teljes Kárpát-medence külhoni magyar újságíró-egyesületeinek képviselőit, és az anyaországi médiumok munkatársai is eljöttek, így nemcsak egymás között beszéltük meg a legfőbb feladatokat, hanem velük közösen tűzhettük ki a további célokat. Annak is nagyon örülünk, hogy rendezvényünket megtisztelte jelenlétével dr. Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának elnöke is, aki évek óta kiemelt figyelmet szentel a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának, hatékonyan támogatva annak tevékenységét is.
– A külhoni magyar média szerepének mely központi kérdései köré csoportosultak a konferencia témái?
– Mindenképpen a korábbi, jól bevált gyakorlatot szerettük volna folytatni, tehát először tájékoztattuk egymást a különböző országok, régiók médiájának helyzetéről, majd igyekeztünk megismertetni egymással az adott térségekben jól működő gyakorlatokat, amelyeket esetleg más régiókban is érdemes lenne kipróbálni, illetve megpróbáltunk rávilágítani a magyarországi kisebbségek médiumainak helyzetére is, ugyanis számunkra rendkívül fontos az, hogy ismerjük ezeket, mert valamilyen módon kihatással vannak ránk és a munkánkra is. Éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy a tanácskozáson jelen legyenek azon magyarországi médiaházak képviselői, amelyek a legnagyobb teret szentelik a határon túli régiókban élő magyaroknak és magyarországi kisebbségeknek is – gondolok itt elsősorban a Duna Televízióra, a Magyar Televízióra és a Magyar Rádióra.
– Melyek azok a tényezők, amiket főszervezőként a konferencia legfontosabb hozadékának tekint?
– A találkozó talán legfontosabb eleme az a határozat, amelynek értelmében döntés született egy összefoglaló médiakatalógus elkészítéséről, amely tartalmazni fogja az összes külhoni magyar médium adatait, leírását. Azt hiszem, ez több szempontból is igen jelentős szereppel bír majd. Szintén itt beszéltük meg azt is, hogy a készülő magyar médiastratégia részeként elkészül majd a külhoni magyar médiastratégia is, ahhoz ugyanis kétség sem férhet, hogy mielőbb fel kell tárnunk a legalapvetőbb problémákat, majd ki kell tűznünk a legfontosabb célokat, illetve ki kell jelölnünk az ezek megvalósításához vezető utak fő irányvonalait is.
A konferencián éppen a vajdasági kollégák beszéltek a közvélemény-kutatások jelentőségéről, amelynek köszönhetően végre mi is rászántuk magunkat, hogy a muravidéki médiafogyasztók körében elkészítsünk egy széleskörű felmérést, hiszen fontosnak tartjuk, hogy nekünk is legyenek visszajelzéseink arról, hogy a rádióhallgatóknak és a tévénézőknek mire van szükségük, mire van igényük. Ilyen felmérés nálunk már legalább tíz-tizenöt éve nem készült, felismertük ugyan a szükségességét, de eddig még nem tettünk határozott lépéseket a megvalósításuk érdekében, ezért folyamatosan abban a tudatban élünk és dolgozunk, hogy a legjobbat nyújtjuk a hallgatóink és a nézőink számára, de erről meghatározott időközönként meg is kellene győződnünk. A trendek és az igények ugyanis folyamatosan változnak, nekünk pedig meg kell próbálnunk igazodni ezekhez.
– A többi régió külhoni magyar médiájának helyzetéhez viszonyítva milyennek látja a muravidéki magyar nyelvű média helyzetét?
– Első ránézésre nagyon jó a muravidéki magyar média helyzete. Napi tizennyolc órányi rádióműsorunk és heti négyszer félórányi tévéműsorunk, illetve egy hetilapunk is van. Az ezek fenntartásához szükséges pénzügyi feltételek biztosítva vannak – részben az állami költségvetésből, részben az előfizetési díjakból. Tehát ilyen szempontból ideálisnak mondható a helyzet. De a mi helyzetünk véleményem szerint nem hasonlítható össze a más térségekben fennállókkal, ugyanis egy nagyon kis közösség az, amelyről és amelyhez szólni tudnunk, ebből kifolyólag jelentős eltéréseket fedezhetünk fel akkor, ha megpróbáljuk összehasonlítani a munkánkat a nagyobb közösségekben működő médiumok munkájával. A közösségünkhöz mérten sok az esemény, de sok az eredmény is – ugyanakkor ez jóval kevesebb, mint egy nagyobb közösség esetében. Mindent összevetve, azt hiszem, panaszra egyáltalán nem lehet okunk itt, a Muravidéken. Szerencsére a szlovén állam hozzáállása a nemzeti kisebbségekhez igen pozitív, ráadásul igen erőteljesen él az az elv is, amelynek értelmében az elért szintet semmiben nem szabad csökkenteni, és erre hivatkozva eddig még mindig sikerült elkerülni azt, hogy akár pénzügyi, akár műsoridőbeli, akár egyéb tekintetben csökkenés következzen be a médiumainkban.
– Ebben a helyzetben milyen irányban valósulhat meg a fejlődés – amire nyilvánvalóan folyamatosan van igény –, milyen célokat tűzhet ki magának a muravidéki magyar nyelvű média?
– Úgy vélem, elsősorban a minőség javításának irányában. Terjedelemben már nem nagyon tudunk fejlődni, hiszen a terjedelmi korlátainkat ugyan lehetne bővíteni, de az valószínűleg a színvonal esését vonná maga után. A jelenlegi terjedelembe – legyen szó akár a rádió, akár a televízió műsoráról – belefér minden, ami itt, a Muravidéken történik, sőt, természetesen annál sokkal több is, hiszen a muravidéki nemzetiségi média nem kizárólag erről a közösségről és nem kizárólag ennek a közösségnek szól. Rádióműsorainkat a szomszédos magyarországi megyékben is sokan hallgatják, kb. százhúszezerre becsüljük a hallgatóink számát, így a rádiónk ilyen módon egy regionális adó szerepét is betölti. A televízió pedig nemcsak a muravidéki magyarok számára tudósít az eseményekről, hanem a többségi nemzet számára is, ugyanis minden műsorunkat feliratozva sugározzuk, ennek köszönhetően bárki figyelemmel kísérheti azokat. Mindez azért is fontos, mert a többségi nemzet tájékoztatási eszközei nem túl gyakran számolnak be a közösségünket érintő témákról és eseményekről, ha pedig beszámolnak, akkor nem minden esetben úgy, ahogyan azt mi szeretnénk.
Ahhoz, hogy a műsoraink még színvonalasabbak és változatosabbak lehessenek, több munkatársra lenne szükségünk. A fejlődés tehát elsősorban új munkatársak felkutatásával, státusba helyezésével valósítható meg, ami térségünkben egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen egy ilyen kicsi közösségből nem kerülnek ki naponta újabbnál újabb jól felkészített, magasan képzett szakemberek. De valamennyien bízunk abban, hogy a muravidéki magyar média fejlődése a jövőben sem fog megtorpanni, és az eddigiekhez hasonlóan ezután is felfelé ívelő tendenciát mutat majd.
