Történelmi találkozóra várják ma Kubába Ferenc pápát és Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház legfőbb vezetőjét. A keresztény világ két legfontosabb főpapja majd’ ezer év óta először találkozik. Hivatalosan a keresztényüldözés megakadályozásáról egyeztetnek, de alighanem az 1054-es nagy egyházszakadás (skizma) utáni kétoldalú fagyos viszony enyhítéséről, a kapcsolatok normalizálásáról és egyéb témákról is tárgyalnak, amelynek eredményét közös nyilatkozatba foglalják.
A kommunizmus egyik utolsó fészkében folytat ma megbeszélést a keresztény világ két csúcsvezetője, Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka. A kubai fővárosban esedékes találkozójuk történelmi jelentőségű, hiszen ez lesz a római katolikus és az orosz ortodox egyház vezetőjének első találkozója azt követően, hogy a kereszténység 1054-ben nyugati és keleti részre szakadt. Szembenállásuk azóta tart.
A legfelsőbb szintű kapcsolatfelvétel segítheti az egymás közötti viszály enyhítését. A régi nézeteltéréseiket, ellentéteiket, hitbeli és egyéb vitáikat, valamint megoldatlan problémáikat ideiglenesen máris félretették.
Hivatalos indoklás szerint jórészt azért, hogy a két egyházi vezető személyesen találja meg a közös hangot a napjainkban tapasztalható kiterjedt keresztényüldözések elleni összefogáshoz, és segítse a probléma kezelését. Tárgyalnak a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi kérdésekről is. A két egyház az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a háborúk (elsősorban a Közel-Keleten) súlyos károkat okoznak a keresztény közösségeknek.
A találkozó előkészítése évtizedekig tartott. Már azután megkezdődhetett, hogy a római katolikus és az ortodox egyház (1965-ben) kölcsönösen visszavonta egymás kiközösítését.
A közel-keleti keresztények és kegyhelyeik akkor még nem voltak gyakori támadások célpontjai. Időközben minden megváltozott.
A két egyház immár úgy ítéli meg, hogy a Közel-Keleten, de Észak- és Közép-Afrikában, valamint más régiókban a szélsőségesek egyre vadabbul gyilkolják a keresztényeket, amit elfogadhatatlannak tartanak. Világi szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a súlyos keresztényüldözés főként a muszlim többségű országok egy részére jellemző, ahol az erőszakos cselekmények többsége az iszlám szélsőségesség számlájára írható.
Kirill pátriárka a ma kezdődő latin-amerikai látogatása keretében érkezik Kubába, ahol a helyi ortodox keresztény közösségekkel és vezetőikkel is találkozik. Ferenc pápa viszont útban Mexikóba áll meg Havannában, ahol a José Martí repülőtéren kétórásra tervezett magánbeszélgetésre ülhetnek egy asztalhoz. Utána közös nyilatkozatot írnak alá a római katolikus és az orosz ortodox egyház egységtörekvéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről. Ezt követi az ajándékok cseréje, majd a történelmi esemény értékelése.
A két nagy keresztény egyház egyesítésével eddig kétszer próbálkoztak az érintettek (még a középkorban), de egyik kísérlet sem sikerült.
Az újabb kori pápák közül néhányan találkoztak már egyik-másik konstantinápolyi (isztambuli) ökumenikus pátriárkával. Bár Konstantinápoly mindenkori pátriárkája jelképesen a keleti kereszténység lelki vezetője, a közösségben mégis a hívők kétharmadát (165 millió embert) képviselő orosz ortodox egyháznak, illetve vezetőjének van meghatározó súlya, döntő szava. Ez azt jelenti, hogy csakis velük szorosan együttműködve valósítható meg a nyugati és a keleti katolikus világ megbékélése.
