Amióta 2014 végén befejeződött az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni harci küldetése, egyre rosszabb a biztonsági helyzet a közép-keleti országban. Erre utal az is, hogy tavaly csaknem tizenegyezer civil vesztette életét, vagy sebesült meg a fegyveres összetűzésekben. Többségük a tálibok támadásainak következtében.
Az ENSZ afganisztáni missziója (UNAMA) 2009 óta vezet nyilvántartást a helyi civil áldozatokról és sérültekről. Az induláskor összesen 5968 személy került fel a listára, amely minden évben egyre hosszabb.
A növekvő veszély, valamint a szaporodó halálesetek és sebesülések száma arra kényszerítették Kabult, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen fő ellenségével, a fanatikus tálibokkal. Az utóbbiak hajlanak a megbeszélésre, s talán a kiegyezésre is, mivel a hadseregnél is veszélyesebb ellenséggel, az Iszlám Állammal (IÁ) találták magukat szembe, és ez az afgán kormánynak is egyre nagyobb gondot okoz.
Az IÁ helyi szervezete, a Khoraszáni Iszlám Állam a 34 afganisztáni tartományából 25-be fészkelte be magát. Harcosainak száma (összesen) már 1000 és 3000 között lehet. A kormány azt tervezi, hogy a tálibokkal kibékülve és összefogva együtt takarítják el az IÁ-t. A törekvést támogatja az USA, Kína és a tálibok mozgalmát – a CIA amerikai kémszervezet egyetértésével – életre keltő Pakisztán is.
Kabul és a tálibok küldöttsége – Washington és Peking megbízottai jelenlétben – tavaly nyáron már találkozott a pakisztáni főváros, Iszlámábád közelében. Bár az egyeztetés eredménytelenül zárult, egyik fél sem mondott le a megbékélésről. A tálibok azóta többször jelezték: igyekeznek megakadályozni az IÁ térnyerését.
Nyár óta azonban nem találkoztak Kabul képviselőivel. Afganisztán, Pakisztán, az USA és Kína (a négyek) azonban a tárgyalás mielőbbi újrakezdésében érdekelt. Az idén már többször egyeztettek annak érdekében, hogy előkészítsék a közvetlen béketárgyalásokat Kabul és a tálibok között.
A tervek szerint a négyek ma ismét összeülnek, hogy február végére megszervezzék az afgán–tálib találkozót. Azt szeretnék, ha előfeltételek nélkül kezdődne az egyezkedés a megbékélésről, a politikai rendezésről, az erőszak beszüntetéséről és a tartós békéről.
Bár a tálibok makacskodnak (csak akkor tárgyalnának közvetlenül a kormánnyal, ha az előzetesen nem konzultál az amerikaiakkal) a térség hatalmai már-már sürgetik a békét. Oroszország és Kína egyetért velük. Abban érdekeltek, hogy az IÁ mielőbb tűnjön el Afganisztánból. A terrorszervezet ugyanis nyíltan támogatja a Kínában merényleteket elkövető ujgur szeparatistákat. Moszkvának pedig az nem tetszik, hogy az IÁ afganisztáni ága – főleg a Kaukázusból származó iszlamista – orosz állampolgárokat képez ki, akiket a közép-ázsiai terjeszkedéséhez akar felhasználni.
