2024. szeptember 2., hétfő

Kim szétlövetné a Fehér Házat

Rendkívül nyugtalanítónak tartja Észak-Korea a szomszédságában tegnap kezdődött hadgyakorlatot, amelyben mintegy háromszázezer dél-koreai és tizenhétezer amerikai katona vesz részt. Bár Szöul idejében tájékoztatást adott a szokásos és közös éves gyakorlatról (amely április 30-áig tart), a kommunista phenjani vezetés dühösen és harciasan reagált.

Az „igazság nevében” végrehajtandó megelőző atomtámadással fenyegette meg Washingtont (a Fehér Házat) és Szöult. Tegnapi közleményében Phenjan azzal is fenyegetőzött, hogy nukleáris csapást mér az Egyesült Államok térségbeli támaszpontjaira, Dél-Korea ellen pedig katonai hadműveletet indít, hogy felszabadítsa az országot az imperialisták uralma alól.
Észak-Korea ugyanis ellene irányuló inváziós felkészülésnek tartja a nagyszabású hadgyakorlatot, nem pedig védelmi jellegűnek, ahogyan azt a szervezők állítják. Kim Dzsong Un ezért már napokkal ezelőtt elrendelte hazája atomfegyvereinek készenlétbe helyezését. Munkatársaival meggyőződéssel állítja: amint megnyomják a gombot, hogy legyőzzék ellenségeiket, „a provokáció fészkei egy pillanat alatt változnak lángtengerré és hamuvá”.
Az ifjú diktátor ellenséges fenyegetésnek tartja, hogy a délieknél zajló manőverekbe minden eddiginél több katona kapcsolódik be, rekordszámú hadieszközzel. Ráadásul a résztvevők az észak-koreai atomarzenál megsemmisítését is gyakorolják, amerikai hadászati bombázók, továbbá egy-egy atom-tengeralattjáró és atommeghajtású repülőgép-hordozó közreműködésével.
Kim fenyegetőzéseinek és háborús riogatásának már többéves hagyománya van. Ezúttal azonban nemcsak a dél-koreai hadgyakorlat dühíthette fel, hanem az országa ellen bevezetett legutóbbi büntetőintézkedések is.
Az amerikai szenátus még február 10-én szavazta meg az Észak-Korea elleni szankciók szigorítását, a napokban pedig az ENSZ lépett: új büntetőintézkedésekkel sújtotta a kommunista államot, amiért az már többször is megsértette azokat a tilalmakat, amelyeket a világszervezet Phenjannal szemben korábban vezetett be.
Észak-Korea ugyanis az idén hidrogénbomba-robbantásnak mondott (föld alatti) nukleáris kísérletet hajtott végre (január 6-án), majd egy hónappal később műholdat állított Föld körüli pályára olyan hordozórakétával, amely atomtöltet hordozására is alkalmassá tehető. Phenjan azt állította, hogy polgári célokat szolgáló műholdról van szó.
Szakértők és politikusok azonban egybehangzóan állítják: az észak-koreaiak a legújabb fejlesztésű – Taepodong típusú – interkontinentális ballisztikus rakétájukat tesztelték, űrkutatási kísérletnek álcázva a programot. Márpedig az effajta kísérleteket az ENSZ több határozatban tiltotta meg Észak-Koreának.
Becslések szerint a rakéta akár tizenkétezer kilométerre található célpontok megsemmisítésére is alkalmas lehet. A térség államai attól tartanak, hogy Kim utasítására nukleáris töltettel is ellátják ezeket a rakétákat, amelyek talán elérhetik az Egyesült Államok alaszkai területeit is.
Az év eleji atomrobbantás és rakétakísérlet után ismét kiéleződött a Koreai-félszigeten a feszültség, amelyet Phenjan tegnapi fenyegetőzése csak tovább fokozott.