Jócskán túlléphetik a békekötésre kijelölt végső határidőt a kolumbiai kormány és az ellene évtizedek óta harcoló szélsőbaloldali gerillaszervezet (FARC) képviselői. Tavaly még abban bíztak, hogy legkésőbb 2016. március 23-án megszületik a megállapodás, és ezzel Latin-Amerika utolsó, egyszersmind leghosszabb gerillaháborújának vetnek véget.
A FARC a héten kifejezte reményét, hogy a következő hónapokban sikerül megállapodni, s ezzel lezárulhat az 1964-ben általa kezdett küzdelem. A marxista-leninista csoport akkor azzal szállt harcba, hogy megvédi a termőföldeket a „kizsákmányoló elittől”, miképpen az állam által sanyargatott, kisemmizett parasztságot és munkásokat. Az utóbbi két közösségből sokan csatlakoztak a FARC-hoz, amely sokáig az ország harmadát ellenőrizte.
Idővel azonban a gerillák is kizsákmányoló sereggé váltak. Közben a hatalomért a kormánnyal, az üzleti érdekeltségeikért pedig a hadsereget támogató jobboldali félkatonai szervezetekkel csatáztak.
A káoszban 6,6 millió ember menekült el lakhelyéről, huszonötezren eltűntek. Hivatalos adatok szerint a konfliktusban 220 ezren vesztették életüket. Más források ennek a háromszorosára becsülik a halálos áldozatok számát.
A 2012 novembere óta Kubában zajló béketárgyalások mielőbbi befejezésében az Egyesült Államok is érdekelt. Washington már régóta támogatja a kolumbiai kormányt, ez pedig jelentősen hozzájárult a FARC elleni hadi sikerekhez. A szervezet meggyengült, az ellenőrzése alatt álló területek nagy részét pedig elvesztette, ráadásul a vidéki lakosság is elpártolt tőle.
Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az idén tavasszal valóban megegyezzenek a szembenállók, és visszatérjen a béke az egész országba.
John Kerry amerikai külügyminiszter a napokban Havannában találkozott mindkét fél képviselőivel. Alighanem a kormány és a FARC delegációját is megsürgette egy kicsit. Hivatalosan erről csak annyit közöltek, hogy Kerry „reménykeltőnek találta” a tárgyalásokat.
Azt pedig a FARC tartja biztatónak, hogy (Kerry szerint) az USA kész segíteni a leszerelő gerillák biztonságának garantálásában. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szerint a FARC csaknem 17.500 tagja tenné le a fegyvert a békemegállapodás aláírása után. Életük és biztonságuk szavatolása a jelenlegi tárgyalások egyik kulcsfontosságú eleme.
A kormány még sosem terjesztett olyan kedvező ajánlatot a gerillák elé, mint a havannai tárgyalásokon. A javaslat lényege az, hogy a FARC párttá alakulhat.
A politikai részvétel mellett az érintettek olyan kérdésekről is egyeztettek, illetve részben már meg is állapodtak, mint a fegyverletétel, a lázadók társadalmi integrációja, az igazságszolgáltatás, a földreform és a drogkereskedelem beszüntetése.
