Genfbe várják ma a damaszkuszi kormány képviselőit, akik bekapcsolódnak a szerdán újabb szakaszba lépett béketárgyalási sorozatba. Az ENSZ közvetítésével és a nagyhatalmak támogatásával indított egyeztetés fő célja a tartós béke megteremtése Szíriában.
A Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen harcoló – előzőleg tárgyalópartnerként elfogadott – lázadók és ellenzékiek képviselői már találkoztak az ENSZ különmegbízottjával. Staffan de Mistura külön egyeztet a kormány küldöttségével is, amely valószínűleg abban a tudatban ül tárgyalóasztalhoz, hogy az Aszadot támogató Baath Párt nyerte a szerdán tartott szíriai parlamenti választást.
A voksolástól a rezsim a saját legitimációját és azt várja, hogy újabb bizonyságát adja Aszad jelentős támogatottságának. Sokan azonban színjátéknak, hiteltelennek és értelmetlennek tartják a választást, amelyet a kormány ellenőrizte területeken rendeztek.
Az ellenzék ráadásul bojkottálta a „szavazósdit”. Célja továbbra is Aszad elmozdítása a hatalomból. Az elnök sorsa a genfi tárgyalások jelenlegi szakaszának egyik fontos kérdése.
Szíria fő szövetségeseként Moszkva védelmébe vette a választást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az eredmény megerősítheti a jelenlegi állami struktúrákat. Legalábbis addig, amíg a béketárgyalások résztvevői meg nem állapodnak az új alkotmányról és intézményrendszerről, valamint a közel-keleti országban végrehajtandó politikai reformokról.
Nyugati vezetők és szíriai ellenzékiek azonban törvénytelennek minősítették a voksolást, Berlin pedig jelezte: nem ismeri el azt. A bírálók attól tartanak, hogy az eredmény csak megnehezítheti a béketárgyalásokat.
Genfben pedig óriási a tét, hiszen az öt éve dúló háborúnak kellene véget vetni. A harcokban már majdnem 300 ezer személy vesztette életét, de az is lehet, hogy csaknem félmillió.
A lakosság fele, vagyis mintegy 11,5 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. Egy részük (legalább 4,5 millió állampolgár) külföldre menekült, a többiek hazájukban bolyongnak. Ha nem sikerül megoldást találni a válságra, akkor a környező országokat nyomasztó és Európát felbolygató menekültválság enyhülésére sem lehet számítani.
A konfliktus megszüntetése érdekében az utóbbi években már több egyeztetést tartottak Genfben, de egyik sem vezetett eredményre. A jelenlegi próbálkozás biztatóbbnak tűnik az eddigieknél.
A rendezésről tavaly ősszel kezdett tárgyalássorozat résztvevői ugyanis már novemberben (Bécsben) elfogadtak egy merész tervet. Ennek része a tűzszünet és az egységes átmeneti kormány megalakítása, legkésőbb 2017 márciusában. Ezután új alkotmányt írnak, s végül 2017 nyarán (várhatóan augusztusban) szabad választásokat rendeznek.
A szembenállók – külső nyomásra – február végén meg is hirdették a tűzszünetet, amelyet többé-kevésbé betartanak. (A világ országai előzőleg dollármilliárdokat és számottevő támogatást ígértek Szíria újjáépítésére.) A terroristának minősített szervezetek ellen, mint amilyen az Iszlám Állam vagy az an-Nuszra Front, azonban továbbra is harcol a damaszkuszi kormány és (külföldi) támogatói.
