Örömmel nyugtázta a brazil választók nagy többsége, hogy a parlament alsóháza támogatja Dilma Rousseff elnök büntetőjogi felelősségre vonását, amit sokan csak impeachmentként emlegetnek. A vasárnapi szavazáson az 513 képviselő bő kétharmada támogatta az indítványt. Ha a felsőház (szenátus) is beleegyezik az eljárás megindításába, a 2011 óta hivatalban levő elnök asszony, akit hazájában csak Dilmának hívnak, elbúcsúzhat a munkahelyétől.
A vizsgálatot azért kezdeményezték az ország eddigi legnagyobb korrupciós ügyével, a Petrobras-botránnyal is hírbe hozott államfő ellen, mert a gyanú szerint részt vett a 2014-es költségvetés adatainak „kozmetikázásában” (meghamisításában). Az ellenzék azzal is vádolja, hogy a 2010-es és a 2014-es választási kampányát – elsősorban a Petrobras állami olajipari óriáscégtől – tisztességtelenül szerzett pénzből finanszírozták.
A televízióban egyenes adásban közvetített több órás parlamenti vitát és az azt követő szavazást rengetegen nézték a csaknem 200 millió lakosú országban, amelynek politikai és gazdasági súlya meghatározó egész Latin-Amerikában.
A nyári olimpia megrendezésére készülő Brazília lakossága egyre nyugtalanabb és elégedetlenebb. Főként azért, mert a néhány éve még virágzó gazdaság már jó ideje fuldoklik, sok a munkanélküli, a politikai életet pedig korrupciós ügyek és más botrányok mérgezik.
Dilma Rousseff ellenfeleinek és támogatóinak egy része az utcákon csoportosulva figyelte vasárnap a parlamenti eseményeket, amelyeket az államfő puccsként értékelt. Közben azt is hangsúlyozta, hogy nem érintett egyetlen korrupciós ügyben sem; videóüzenetében pedig ártatlanságát hangoztatta.
A legutóbbi felmérés azonban arról tanúskodik, hogy a lakosság nem hisz neki. A megkérdezettek csaknem 61 százaléka támogatja az elnök elleni eljárás (impeachment) megindítását, és eltávolítását az ország éléről.
Ha Rousseff a szenátusi szavazást is elveszíti, akkor felfüggesztik tisztségéből, és eljárás indul ellene, amelyet 180 nap alatt be kell fejezni. Ha bűnösnek találják, megfoszthatják hivatalától. Ehhez azonban egy újabb, már kétharmados többséggel meghozott szenátusi döntés kell.
A 180 napos időszakban Michel Temer alelnök helyettesíthetné. Ámde ő is bajban van, mivel érintett a Petrobras-botrányban. A választók többségének megelégedésére ellene a minap kezdeményeztek elmozdítási eljárást, ugyanazokkal a vádakkal, mint az államfő esetében.
Ha Temer is elbukik, Eduardo Cunha házelnök foglalhatná el ideiglenesen az államfő helyét, ám ellene is vizsgálat folyik: pénzmosással és korrupcióval vádolják (vastagon érintett a Petrobras-botrányban). Ha neki sem sikerülne átülni az elnöki székbe, a rangsor szerint a szenátus elnöke, Renan Calheiros próbálkozhatna a helyettesítéssel. Csakhogy ellene is korrupció miatt folyik vizsgálat.
Az országban nem példa nélküli az államfő menesztése, Latin-Amerikában sem nevezhető kuriózumnak az ilyesmi. Brazíliában legutóbb (1992 decemberében) Fernando Collor de Mello elnököt távolították el impeachmenttel a hatalomból.
Sikkasztás, törvénytelen vagyonosodás, nepotizmus és egyéb „huncutságok” miatt Venezuelában 1993-ban, Ecuadorban 1997-ben és 2005-ben, Peruban 2000-ben, Paraguayban 2012-ben, Guatemalában pedig tavaly kötöttek útilaput az államfő talpára.
