Futótűzként terjedt a hír a tavaszon Szaúd-Arábiában arról, hogy hamarosan engedélyezhetik a nők számára az autóvezetést. Gyorsan kiderült azonban, hogy áprilisi tréfáról van szó. A napokban pedig egy videó hozta lázba szinte az egész társadalmat. A kisfilm története hétköznapi: fiatal hölgyet mutat be, aki miniszoknyában, rövid ujjú felsőruhában és fedetlen fejjel sétál egy ősi erőd romjai között.
A kívülállók számára kissé szokatlan téma szaúdi mércével egészen más megítélés alá esik. Sőt az ilyen magamutogatás ott törvénysértésnek, bűnnek számít. A hatóságok ezért már le is tartóztatták (majd elengedték) a produkció egyetlen szereplőjét, akinek azt is felróják, hogy az interneten megosztotta a magáról készített videofelvételt.
A film vírusként terjedt a közönség körében, és sokak tetszését elnyerte. Nem mindenki örült azonban a páratlan felvételeknek az iszlám szélsőségesen konzervatív, keményvonalas (vahabita) irányzatát követő országban, ahol a nők jogait, társadalmi szerepét és mozgásterét erősen korlátozzák. Olyannyira, hogy még személyi igazolványt sem kaphatnak.
Ruházatukat is (vallási) előírások szabályozzák. Ennek megfelelően a nyilvános helyeken bokáig érő s az egész testet eltakaró fekete lepelben (abajában) jelenhetnek meg; hajukat, nyakukat és arcukat (a szemek kivételével) pedig egy kendő, a nikáb mögé kell rejteniük.
Az utcára azonban még a szigorú öltözködési előírások betartása esetén sem léphetnek ki egyedül. Ha egy nő vásárolni vagy akármelyik nyilvános helyre megy, férfi kísérő (mahram) nélkül el sem indulhat. A mahram rendszerint valamelyik közeli családtag. A törvény szerint a kísérő azért kötelező, mert a nők egyedül könnyebben a (szexuális) kalandok útjára tévedhetnek.
A hatóságok ezért nem is sokáig tétováztak, amikor kiderült, hogy a napokban melyik zabolátlan hölgy illegette magát törvénysértő módon. Azonnal elfogták (Rijádban), de a nevét nem tették közzé. A vádat viszont nyilvánosságra hozták. Abból kiderült, hogy „szemérmetlen öltözék” viselete miatt került előzetes letartóztatásba.
A róla készült szaúdi híradásokban pedig csak elhomályosított felvételt mutathattak be a helyi televíziók. A nézők ezen meg sem lepődtek, hiszen torzított képek jelentek már meg ismertebb személyekről is. Így Michelle Obamáról, az előző amerikai elnök, Barack Obama feleségéről, amikor 2015 elején mindketten Szaúd-Arábiába látogattak. A first lady sem fejkendőt, sem fátylat nem viselt Rijádban. A szaúdi állami televízió ezért nem is mutatta a fedetlen fejét, csak elhomályosított képet sugározott róla.
Nem úszta meg a képi kozmetikázást Angela Merkel sem: 2017. áprilisi szaúd-arábiai látogatásakor az ő fedetlen haját is torzította egy helyi televízió, s csak a cenzúrázott képeket engedte adásba. A német kancellár azért kapta a sajátos büntetést, mert nem volt hajlandó felvenni azt az öltözéket, amelyet a fogadó ország előírásai megkövetelnek.
A külföldről érkezett hölgy vendégeknek ugyan nem kötelező a testet teljesen eltakaró bő abaja, sem a nikáb viselete, ám ezek hiányában akár le is tartóztathatják őket.
A módosított Merkel-felvételeket valahogy akkortájt láthatták a nézők, amikor Szaúd-Arábia bekerült a nők jogai és társadalmi státusuk felett őrködő ENSZ-bizottságba. A testület legújabb tagállamaként lényegében vállalta a nemek közötti egyenlőség előmozdítását.
A lépést igen furcsának találta a UN Watch, s azonnal el is ítélte a világszervezetet, de mást nemigen tehetett. Hillel Neuer, a civil szervezet igazgatója annyit azért megjegyzett, hogy az abszurd döntés olyan, mintha egy gyújtogatót neveznének ki tűzoltóparancsnoknak.
Megjegyzése nyilván nem nyerte el Rijád tetszését, hiszen a királyi udvar, elsősorban pedig Mohamed bin Szalman al-Szaúd fiatal trónörökös az utóbbi időben több olyan intézkedést vezetett be, amelyekkel – a vahabizmus keretei között – egy picit javult a helyzet. Néhány hete jelentették be például, hogy az állami iskolákban a lányoknak is lesz tornaórájuk, s az intézményben sportolhatnak is. A nemek szigorú elkülönítése és a nőket érintő egyéb korlátozások azonban továbbra is érvényben maradnak.
Bár a szaúdi hölgyek élete rengeteg korlát közé van szorítva, a róluk alkotott sztereotípiákat azért néhány tény valamelyest árnyalja. Például az, hogy 2015-ben már az egyetemi hallgatók 51 százaléka közülük került ki a konzervatív arab monarchiában. A világ egyetemein (57 országban) is több ezer szaúdi nő tanul. (Igaz, nem egyedül, hanem férfi kísérővel.)
A szaúdi parlament szerepét játszó, ámde kinevezéssel megalakított, 150 tagú királyi konzultatív tanács munkájában részt vevők 20 százaléka szintén nő. Ezt az összetételt jó néhány európai ország törvényhozása is megirigyelhetné, s talán az Egyesült Államok is, ahol a Kongresszusban 19,6 százalék a nők aránya.
A családi ezüst esetében még fényesebb a helyzet: a szaúdi háztartások vagyonának 40 százalékát ugyanis a hölgyek ellenőrzik. Ez bizony nem kis összeg, hiszen legalább 170–180 milliárd dollárt jelent, ami az előrejelzések szerint 2020-ra akár 200 milliárdra hízhat.
