Nyolcvanperces megbeszélést folytatott az Egyesült Államok és Kuba elnöke az Amerikai Államok Szervezetének VII. csúcstalálkozóján Panamavárosban. Barack Obama és Raúl Castro szombati találkozója történelmi jelentőségű, hisz a két ország között államfői szintű tárgyalást legutóbb 1956-ban tartottak Dwight Eisenhower és Fulgencio Batista részvételével.
Raúl Castro és Barack Obama a panamavárosi találkozó során (Fotó: Beta/AP)
A Panama fővárosában tartott hétvégi csúcsértekezlet pénteki nyitónapján a két elnök már üdvözölte egymást, néhány szót váltott, és kezet is fogott egymással. Obama szerint a tárgyalás őszinte és eredményes volt. Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy idővel sikerül rendezni az 1950-es évek vége óta ellenséges amerikai-kubai kapcsolatokat. A viszály azóta tart, hogy a Fidel Castro vezette gerillák 1959-ben megdöntötték Batista Washington-barát rendszerét, s hozzákezdtek a kommunista állam kiépítéséhez, és ennek részeként elkobozták az amerikai tulajdonú vagyont. Ezek összértékét jelenlegi áron legalább 15 milliárd dollárra becsülik.
Az amerikai elnök Panamavárosban utalt azonban arra, hogy még nem sikerült felszámolni a nézeteltéréseket hazája és a szigetország között, de közös érdeknek nevezte a kétoldalú viszony rendezését. Kijelentette: lehetségesnek tartja, hogy „idővel újfajta kapcsolat épüljön ki a két ország között”. Raúl Castro – a politikától már visszavonult Fidel öccse – azt nyilatkozta, Havanna és Washington a jövőben egyetértésre jut bizonyos kérdésekben, de lesznek olyan dolgok, amelyekben soha nem találják meg a közös nevezőt.
Az USA a – Moszkva által támogatott – Fidel-féle kommunista forradalom után szakította meg (1961-ben) diplomáciai kapcsolatát Kubával. A kétoldalú viszony rendezéséről 2013-ban kezdődtek tárgyalások, majd 2014. december 17-én Obama és Castro kinyilvánította a több mint fél évszázados ellenségeskedés megszüntetésének szándékát.
Az enyhülés jegyében mindkét fél tett gesztusokat a másik irányába, és konkrét lépéseket a megbékélés érdekében. Jelentősen enyhítettek az egymással szemben bevezetett beutazási- és importkorlátozásokon.
Az amerikai külügyminisztérium a minap állítólag javasolta, hogy a kormány törölje Kubát a globális terrorizmust támogató országok listájáról. Ha ez megtörténik, lehetővé válhat, hogy a két ország kölcsönösen megnyissa a nagykövetségét, s helyreállítsa a teljes körű diplomáciai kapcsolatait. A korábbi elképzelések szerint ennek már a panamai értekezletig meg kellett volna történnie. A késlekedés arra utalhat, hogy az álláspontok még nagyon eltérnek egymástól. Az USA és Kuba egymáshoz közeledése történelmi jelentőségű, de a nagy áttörésre, vagyis a szigetország ellen 1960-ban bevezetett amerikai embargó kilátásba helyezett megszüntetésére még alighanem sokáig kell várni.
A latin-amerikai és a karibi országok vezetői mindenesetre üdvözölték az Obama–Castro-megbeszélést. Dilma Rousseff brazil elnök szerint a találkozó hozzájárult ahhoz, hogy „végre eltüntessék a hidegháború utolsó nyomait”, ami sok kárt okozott a kontinensen.
Obama egyéb módon is felhívta magára a figyelmet a csúcstalálkozón, amelyen először jelent meg Észak- és Dél-Amerika valamint a karibi térség mind a 35 állam-, illetve kormányfője. (Már az is áttörésnek számít, hogy Kuba is meghívót kapott.)
A jelenlevők vastapssal jutalmazták az amerikai elnököt, amikor bejelentette, hogy hazája ezentúl nem avatkozik be a térségbeli országok belügyeibe. Ehhez még hozzáfűzte, hogy a „hidegháború véget ért”, Washington a jövőbe tekint. Kijelentette: a közeledés Washington és Havanna között az egész régió számára fordulópontot jelent.
Üdvrivalgás fogadta Raúl Castro békülékeny hangú beszédét is, melyben jelezte: Kuba kész a tiszteletteljes párbeszédre és a civilizált egymás mellett élésre az Egyesült Államokkal, függetlenül a két országot elválasztó mély ellentétektől. Obamát „becsületes embernek” nevezte, és „felmentette” az elődei által folytatott politika felelőssége alól.
