Rendkívül rossz évük lesz a súlyos bűncselekmény gyanújával bíróság elé kerülő személyeknek az iszlám ultrakonzervatív tanaihoz és a vallási törvénykezés, a saría szigorú alkalmazásához ragaszkodó Szaúd-Arábiában. Ha halálra ítélik őket, gyorsan el is búcsúzhatnak az élettől, kegyelemre nem számíthatnak.
A bírák és a hóhérok közben ütemesen dolgoznak, sőt az utóbbiak csapata bővül is. (A bírák számát már növelték.) A kormány május 18-án írt ki pályázatot nyolc új munkahely betöltésére, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyorsítsa a halálos ítéletek végrehajtását. Az álláshirdetés szerint a jelentkezőknek nem kell különleges képzettséggel bírniuk, csak jól kell dolgozniuk, ami szakszerű akasztást, lefejezést, gyakran pedig végtaglevágást jelent.
A szakma az utóbbi időben inkább a halálbüntetésekre összpontosít, legalábbis a statisztikák erre utalnak. A dúsgazdag monarchiában már az sem számít ritkaságnak, ha naponta több elítéltre sújt le a bakó. A múlt kedden például – kábítószer-kereskedelem és gyilkosság miatt – három bűnös fejét csapták le.
Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint Szaúd-Arábiában az év első öt hónapjában már annyi elítélttel végeztek, mint tavaly egész évben. Pedig a hóhérok akkor sem tétlenkedtek. Az AI úgy tudja, a sivatagi királyságban május 28-án hajtották végre az idei kilencvenedik kivégzést. A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet „csak” 88 esetről számolt be.
Mindkét adat a hóhérok példátlan teljesítményére utal, és borzalmas rekordévet vetít előre, ez pedig az AI-t is meglepte, hiszen a szervezet – Szaúd-Arábiáról évtizedek óta vezetett – nyilvántartásában nem találni még egy ilyen véres időszakot, mint az idei.
Annak ellenére sem, hogy a közel-keleti országban szorgalmasan irtják a halálra ítélteket. Ebbéli gyakorlatában tavaly csak Kína és Irán előzte meg Szaúd-Arábiát, amely törvénysértő állampolgárai mellett sok vétkező külföldit is a halálba küldött már.
A nemzetközi emberi jogi szervezetek rendszeresen bírálják Rijádot a büntetési forma (gyakori) alkalmazásáért és az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságaiért. Az AI úgy tudja, hogy a vádlottak egy részét – titkos eljárások során – rákényszerítik a bűncselekmény beismerésére. Ráadásul bizonyos esetekben a bírónak bizonyítania sem kell a vádlott bűnösségét, csupán a gyanú és a saját mérlegelés alapján is kiszabhatja a halálbüntetést.
A bíróságok a gyilkosokat, kábítószer-kereskedőket, az iszlám hitük megtagadóit, nemi erőszak elkövetőit és a fegyveres rablás elkövetőit büntetik a leggyakrabban halállal. Az elítéltekre sok esetben nyilvános lefejezés vár.
