Fejcsóválva vette tudomásul a biztonsági szakértők egy része az Európai Unió legújabb akcióját, amely az EUNAVFOR Med tengeri művelet részeként kezdődik a napokban, de legkésőbb június végéig megkezdik az akciót. A kezdeményezés célja az Észak-Afrikából – zömmel Líbiából – Európába tartó óriási menekültáradat visszaszorítása a Földközi-tengerről, és az embercsempészek elleni katonai fellépés.
A lélekvesztőkbe zsúfolt emberek általában Olaszországba indulnak (Fotó: Beta/AP)
Az EUNAVFOR Med első szakaszában, amelyre a miniszterek rábólintottak, legalább tíz tagország haditengerészete és légierője kémleli a menekülőket „utaztató” bűnszövetkezetek tevékenységét. A katonák elsősorban a csempészútvonalakat derítik fel, a nyílt tengeren bajba került illegális migránsokat pedig kimentik.
Főként Líbia partjai közelében figyelnének, mivel a káoszba süllyedt, terrorhálózatok és fegyveres bandák felügyelte országból indul a legtöbb menekült Európába. Az 1770 kilométer hosszú líbiai partvidék – a polgárháború miatt – ellenőrizetlen. Ezért kiváló terep az embercsempészeknek és a (többnyire afrikai) menekülők útnak indítására az EU felé, rendszerint hajózásra alkalmatlan bárkákon. Életképes központi hadsereg, rendőrség és határőrség híján senki nincs, aki megfékezhetné a jól szervezett és felfegyverzett embercsempész csapatokat.
A migránsok főleg Eritreából, Etiópiából, Dél-Szudánból, Csádból, Maliból és Nigerből érkeznek Líbiába. Az ország tengerpartjáig csempészbandák segítségével jutnak el, ahol szintén bűnszervezetek „fogadják” őket, s intézik a továbbutazásukat. A lélekvesztőkbe zsúfolt emberek általában Olaszországba indulnak, amely – több másik EU-tagállamhoz hasonlóan – már nem tud mit kezdeni az illegálisan érkezők tízezreivel.
Az uniós felderítésbe egyelőre 15 hajó kapcsolódna be. A későbbi szakaszban az Európába tartó csempészhajók megsemmisítése és a bűnszövetkezetek felszámolása következne. Az EU-tagországok vezetői legalábbis ezt tartják a fő célkitűzésnek.
A kivitelezhetőségről és a hatékonyságról azonban megoszlanak a vélemények. Több szakmai szervezet szerint már az első (felderítési) szakasz eredményessége is kérdéses. A Nemzetközi Migrációs Szervezet pedig arra figyelmeztet, hogy csekély a siker esélye, ha Brüsszelnek nem sikerül bevonnia az akcióba a kibocsátó- és tranzitországokat.
Az ügyet ráadásul egyelőre nem támogatja sem az ENSZ, sem Líbia.
Az EU hadihajói emiatt hivatalosan aligha végezhetnek bármilyen tevékenységet líbiai vizeken. Ezért jelenleg senki nem tudja, hogy milyen hírszerzési információkhoz juthat az unió, ha az embereit Líbia sem a saját partjainál, sem a földön nem látja szívesen.
Bár az ottani kormányok (amelyekből mindjárt kettő is akad) képtelenek a kérdést kezelni, nem engednek senkit az országba, hogy információt gyűjthessen. Ennek prózai oka van: Líbiában szinte mindenki benne van a menekültüzletben, kezdve a rivális fegyveres bandáktól egészen a rendőrségig és a parti őrségig. Akadnak, akik nagy hasznot húznak az emberkereskedelemből, mások csak ebből élnek.
