Javában folynak Barack Obama etiópiai látogatásának előkészületei. Az amerikai elnök július végén utazik a 94 millió lakosú kelet-afrikai országba, amely óriási sikernek tartja a látogatást.
Legalább ennyire örül az ország vezetése a – csaknem 93,2 százalékos részvétel mellett megtartott – májusi parlamenti választás minap kihirdetett végeredményének is, ami szinte példátlan Afrika második legnépesebb országának történetében. Az 1991 óta hatalmon lévő Etiópiai Népi Demokratikus Forradalmi Front (EPRDF) és szövetségesei (hat regionális kis párt) ugyanis minden mandátumot megszereztek az 547 fős alsóházban.
A száz százalékos siker ugyan még nem végleges, de majdnem. Mindössze annyi a baj, hogy egy (független helyi) jelölt, bizonyos dr. Ashebir, törvénysértés gyanújával jogorvoslatért fordult az illetékesekhez.
A vizsgálat már megkezdődött, és a választási bizottság ígéri: a várva várt eredményről idejében tájékoztatják a közvéleményt. Merga Bekana, a testület elnöke minden estre jelezte: nem kell izgulni, mivel a választás „szabad, tisztességes, békés, hiteles és demokratikus” volt.
Külföldi megfigyelők ugyan nem erősítették meg a szavait, mert nem is voltak jelen a voksolásnál. Az 53 országot tömörítő Afrikai Unió 59 képviselője azonban arra a következtetésre jutott, hogy a választás törvényes keretek között zajlott.
Az egyetlen panasz kivizsgálására sokan oda sem figyelnek már, s immár tényként kezelik a teljes körű választási sikert. Igaz, a hatalom számára már az előző, a 2010-es voksolás is kiválóan sikerült, hisz az ellenzék akkor kénytelen volt beérni egyetlen képviselői hellyel.
Az ellenzéki politikusok azzal vádolják Hailemariam Deszalegn miniszterelnököt és az EPRDF vezette kormánykoalíciót, hogy tekintélyuralmi hatalmi módszereket alkalmaznak az ellehetetlenítésükre, a választási kampányban pedig igyekeztek elnémítani a vetélytársaikat.
A nemzetközi emberjogi szervezetek szintén régóta bírálják az etiópiai rezsimet. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a miniszterelnök akadályozza a politikai pluralizmust, a valódi többpártrendszer kibontakozását, korlátozza a szólásszabadságot, és gyakran rendeli el a bírálók letartóztatását.
Etiópiában az újságírókat sem kímélik, legalábbis azokat, akik bírálni merészelik a rendszert. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint 2010 óta legalább hatvan médiamunkás menekült el az országból, mert a hatalom célkeresztjébe kerültek, további 19 társuknak ez nem sikerült, ők börtönbe kerültek. A kormány a legtöbb tévé- és rádióállomást ellenőrzi, az írott sajtót szintén felügyeli, a feleselőket pedig elhallgattatja. Eddig már több tucat kiadványt be is tiltott.
