Augusztustól amnesztiát kaphat Észak-Koreában a rezsim börtöneiben sínylődő foglyok egy része. A kivételes elbánást egy évfordulónak köszönhetik: hetven éve ért véget az ország japán megszállása. A sztálinista (terrorral kormányzó) kommunista rezsim ezt az alkalmat igyekszik kihasználni arra, hogy a nyomorban és állandó rettegésben tartott lakosság előtt ismételten kinyilvánítsa a nagylelkűségét.
A hatalom azt nem kötötte senki orrára, hány ember fogságát szünteti meg. Annyit közölt csupán a jubileumi „elbocsátásokat” ismertető örömhírben, hogy a hazájuk és a nép ellen elkövetett bűncselekmények miatt az elítéltek egy csoportja kerül szabadlábra.
Az ország megannyi börtönében, büntető- és munkatáborában állítólag csaknem 200 ezer embert tartanak fogva. Nagy részük kegyetlenségek, borzalmas kínzások sokaságát kénytelen elszenvedni; gyakoriak a kivégzések, gyilkosságok is. Phenjan tagadja ezt. Sőt, kitalált történeteknek tartja az észak-koreai menekültek beszámolóit, amelyek a hazájukban működő büntetőtáborokban és másutt alkalmazott embertelen kínzásokról szólnak.
A rabságból hamarosan szabadulók továbbra is a hatóságok látókörében maradnak, miközben az illetékesektől segítséget is kapnak a „normális élet” megkezdéséhez. Visszatérhetnek tehát abba a világba, amelyet a 32 éves(nek gondolt) Kim Dzsong Un irányít könyörtelen uralkodóként és rettenetes szigorral.
Amióta 2011 végén apja (Kim Dzsong Il) utódaként átvette a világtól elzárkózott ország irányítást, az ifjú diktátor rengeteg embert juttatott rács mögé. Hatalmának megszilárdítása érdekében ugyanakkor a kommunista párt, a hadsereg és az államapparátus sok magas rangú tisztségviselőjét is megfosztotta hivatalától, rosszabb esetben az életétől.
Becslések szerint a műveletben a fegyveres erők vezetői állományát érte a legsúlyosabb csapás: az idősebb tisztek csaknem 40 százaléka került bajba. Nem tudni, hányan úszták meg.
A dél-koreai titkosszolgálatok úgy számolnak, hogy Kim csak az idén már legalább hetven vélt vagy valós riválisát likvidáltatta. Közéjük tartozik Hjon Jong Csol tábornok, volt védelmi miniszter is. Őt májusban végezték ki, amiért összekülönbözött a fővezérrel (mert nem értett egyet a politikájával), ráadásul egy értekezleten el is aludt.
Az utóbbi években tisztogatás áldozata lett több olyan magas rangú személy is, akik megkérdőjelezték Kim hatalmát, tekintélyét. Ezért, vagy egyéb okok miatt végeztette ki – mások mellett – az ország második legbefolyásosabb emberének számító nagybátyját, Dzsang Szong Teket is. Amikor az özvegy dühösen nehezményezte a történteket, őt is eltetette láb alól. Legutóbb egy teknősbékatelep vezetője felett mondta ki a halálos ítélet, amiért az illető nem tudta megoldani a homártenyésztést is ugyanazon a farmon.
