Saját gyártmányú fegyverekkel is harcolna a nigériai hadsereg az ország legveszedelmesebb ellensége, a Boko Haram iszlamista terrorszervezet ellen. Ehhez korszerűsítené és jelentősen átalakítaná az ország középső részében található Kadunában épült, egyetlen védelmi ipari komplexumát (DICON), amelyben már jó ideje főként csak szerszámokat és egyéb munkaeszközöket gyártanak polgári használatra.
Muhammadu Buhari államfő az 1964 óta működő DICON átszervezésétől és eredeti funkciójának visszaállításától azt reméli, hogy a hazája csökkentheti kiszolgáltatottságát a fegyverimporttal szemben. A hétvégén egy tisztavatón kijelentette: a jövőben a külföldi beszerzések többségét hazai fegyverekkel kell felváltani.
Addig viszont a határokon kívülről kellene biztosítani az utánpótlást, ami nem könnyű feladat.
A Nyugat ugyanis már jó ideje nem ad el korszerű fegyverrendszereket Nigériának, mert a hadseregéről azt tartja, hogy megsérti az emberi jogokat. Több nemzetközi jogvédő szervezet szerint a katonai börtönökben csaknem nyolcezer férfi halt meg az utóbbi években; mindannyian azzal a gyanúval kerültek rács mögé, hogy a Boko Haramhoz tartoztak. A hadsereg tagadja a vádakat.
Amerikai kongresszusi képviselők egy csoportja a múlt héten felkereste az afrikai országot, s arra biztatta a vendéglátókat, hogy változtassanak az emberi jogok érvényesítésével kapcsolatos gyakorlatukon, amiért cserébe az USA eltörölheti a Nigériával szemben alkalmazott fegyverexport tilalmát.
A helyi katonai vezetés már régóta panaszkodik, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű harci eszköz híján képtelen eredményesen küzdeni a Boko Haram ellen.
Buhari, aki májusban foglalta el az elnöki hivatalt, a dzsihadista szervezet felszámolására törekszik. Beiktatása óta egyre több az összecsapás a lázadókkal. A küzdelemhez öt térségbeli ország is csatlakozott, mivel a terrorszervezet az utóbbi hónapokban egyre nagyobb befolyásra tett szert, s a szomszédos területekre – elsősorban Csádba és Kamerunba – is rendszeresen átcsap. Az érintett kormányok abban állapodtak meg, hogy 8700 főből álló közös katonai egységgel kapcsolódnak be a fanatikus iszlamisták elleni harcba.
A Boko Haram hatalmas területeket vont ellenőrzése alá Északkelet-Nigériában, ahol tavaly az – Irakban és Szíriában működő – Iszlám Állam példáját követve kalifátust alapított. Az idén pedig hűséget esküdött a közel-keleti dzsihadista szervezetnek.
A Boko Haram 2009 óta hajt végre támadásokat Nigéria muszlim többségű északkeleti szövetségi államaiban. Célja az iszlám jogrendre (sáríára) épülő önálló állam megteremtése. Az eddigi harcokban több mint 15 000 embert gyilkolt meg; a konfliktus miatt 1,5 millióan menekültek el szülőföldjükről.
