Fokozottabb védelmet ígér a mexikói újságíróknak és emberi jogi aktivistáknak az ország államfője. Enrique Peña Nieto ugyan nem kötötte senki orrára, hogy milyen további intézkedésekre készül, csupán a már működő „védő mechanizmusok” megerősítésére tett utalást. A kormány ugyanis már bevezetett egy programot, amelynek a célja négyszáz emberi jogi aktivista, újságíró és rendőr oltalmazása a bűnözőkkel szemben.
A rendszer azonban nehézkesen működik, s emiatt több bírálat érte. A kritikák és a legutóbbi gyilkosságok keltette nemzetközi felháborodás hatására döntött az elnök a szigorítás mellett.
Nemrég ismeretlenek megölték Nadia Vera ismert emberi jogi aktivistát és Rubén Espinosa sajtófotóst.
Leginkább azok vannak veszélyben, akik a szervezett bűnözés vagy a korrupció ellen lépnek fel. Vera és Espinoza pedig ezt tette. Néhány nappal a kivégzésük után mintegy ötszáz hazai és külföldi értelmiségi nyílt levélben kérte az államfőt a média munkatársainak a fokozottabb védelmére. Felhívásuk előtt a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet pedig arról számolt be, hogy Mexikó a világ egyik legveszélyesebb helye az újságírók számára. Már csak Irak és Szíria kockázatosabb. Az RSF úgy tudja, hogy Mexikóban 2000 és 2014 között legalább 82 újságírót öltek meg, 17-et pedig elraboltak.
A latin-amerikai országban gyakori az ellenfél, az ellenség, illetve „csak” a kellemetlenkedő emberek erőszakos eltüntetése. Az elkövetők sokszor nem kerülnek rendőrkézre. Ha pedig valakit elfognak, egyáltalán nem biztos, hogy felelősségre vonják. Sőt, az ENSZ állítja: az országban nem is születnek büntető ítéletek az ilyen esetekben.
A világszervezet már többször felhívta erre a figyelmet, ahogyan arra is, hogy sokszor a hatóságok keze van egy-egy „eltűnési” akcióban. Keményhangú kritikát is megfogalmazott már emiatt, a mexikói hatóságokat pedig felszólította: lépjenek fel határozottabban az emberrablások ellen. A kormány mintegy 23 ezer embert tart nyilván eltűntként, az emberjogi csoportok sokkal többet.
Az ország vezetése a bírálatokat igazságtalannak az ENSZ megállapításait valótlanoknak tartja. Azzal érvel, hogy a kormány elkötelezett az erőszakos cselekmények elleni harcban.
A lakosság többségének más a véleménye. Egy-egy gyanús vagy nagy felzúdulást keltő bűnügy miatt gyakran tüntetnek az emberek, akik szinte minden ilyen esetben hevesen bírálják a lassan vagy szinte sehogy sem működő hatóságokat.
A társadalmi elégedetlenség hatására átfogó reformcsomagot hirdetett az államfő, akinek a népszerűsége a mélypontra zuhant az állam és az alvilág összefonódásával kapcsolatos botrányok miatt.
