Sorsfordító, sőt történelmi jelentőségűnek tartja mindenki az egész amerikai kontinensen a több mint fél évszázada tartó kolumbiai belháború befejezését elősegítő legújabb egyezséget. Ha az érintettek betartják a szerdán Havannában elfogadott megállapodást, legkésőbb nyolc hónapon belül véget érhet a fegyveres konfliktus a dél-amerikai országban.
A megegyezés különlegessége, hogy a két ellenség vezetői írták alá: Juan Manuel Santos államfő és Rodrigo Londoño Echeverri, alias Timochenko, a kormány ellen 1964 óta harcoló Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezet irányítója. Bár a tárgyalások 2012 novemberében kezdődtek a kubai fővárosban (helyi és norvég közvetítéssel), Santos még egy fordulón sem vett részt. Sőt, 14 éve kolumbiai elnök nem is találkozott a FARC-vezérrel, aki ellen száz elfogatási parancsot adtak ki (egyebek mellett) terrorista támadások és gyilkosságok elkövetéséért, valamint emberrablásért.
A béketárgyalások résztvevői hat kulcsfontosságú témakörben folytattak megbeszéléseket, s eddig négyet sikeresen le is zárták. A legutóbbit szerdán, amikor Santos és Timochenko az igazságszolgáltatással kapcsolatos bonyolult és döntő fontosságú kérdést pipálta ki. Megállapodtak, hogy a békeidőben mi legyen a volt gerillák jogi helyzete, és mire számíthatnak a harcokban jogsértéseket, bűncselekményeket elkövetők az ügyüket vizsgáló különbíróságokon. Az utóbbi években pedig egyetértés alakult ki a földreformról, a (volt) FARC-gerillák bevonásáról az ország politikai életébe és az illegális kábítószer-kereskedelem betiltásáról. A hat pontból így már csak kettőben (a végleges békeegyezmény záradékairól és a konfliktus áldozatainak kártalanításáról) kell egyezségre jutni.
Santos a havannai találkozó után azt mondta, hogy sikerült felszámolni az utolsó nagy akadályt, s ezzel hazája „közel került” a békéhez. Az államfő és a gerillavezér abban is megegyezett, hogy fél éven belül aláírják a végleges békeszerződést, amelyet a FARC harcosainak fegyverletétele követ, hatvan napon belül. Az utóbbi művelet részleteit még egyeztetik. Ha mindez sikerül, a kolumbiaiak népszavazáson nyilváníthatják ki a véleményüket a megállapodásról, amelyet a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A FARC elleni katonai küzdelmet támogató Washington máris üdvözölte, John Kerry amerikai külügyminiszter pedig történelmi jelentőségűnek nevezte a szerdai egyezséget.
Ha minden a tervek szerint halad, akár már jövő tavasszal véget érhet Latin-Amerika utolsó, egyszersmind eddigi leghosszabb gerillaháborúja. A konfliktusban a – vidéki szegénység nevében fellépő – FARC több jogot, megbecsülést és tisztes megélhetést biztosító mezőgazdasági földterületeket követel(t) a nagybirtokosok által kisemmizett lakosság számára. Kezdettől fogva ellenzi az USA befolyását is Kolumbiában. Mára azonban jelentősen meggyengült; legfeljebb tízezer fegyverese lehet.
A belháborúban sokan haltak meg, csaknem hárommillióan pedig kénytelenek voltak elmenekülni a szülőföldjükről. Hivatalos adatok szerint 220 ezren vesztették életüket; más források ennek a háromszorosára becsülik a halálos áldozatok számát.
