Elégedett lehet Abdel Fattah al-Szíszi egyiptomi elnök a vasárnap és hétfőn tartott parlamenti választás első szakaszával, amelyet az arab világ legnépesebb és a Közel-Kelet kulcsfontosságú országában hamarosan követ a második is. A választók a hét elején a 27 kormányzóságból 14-ben járulhattak az urnák elé, rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett. Egyiptom másik részében (a maradék 13 kormányzóságban) pedig november 22-én és 23-án születhet döntés a képviselőkről.
Ezért az összesített végeredményre csak december elején lehet számítani. Az új összetételű (egykamarás) törvényhozás várhatóan még az év vége előtt megalakul. Az 596 parlamenti helyből 448, vagyis a mandátumok 75 százaléka egyéni jelölteknek jut. A pártkoalíciók listáján szereplők mindössze 20 százalékon osztozhatnak, a fennmaradó 5 százaléknyi mandátum (28 képviselői hely) pedig az államfő által javasolt szerencséseknek van fenntartva.
Az első szakaszban a Nílus-delta nyugati felének és a Kairótól délre fekvő területek választói nyilváníthattak véleményt. A többség jóvoltából az a Szeretettel Egyiptomért pártszövetség nyert (óriási előnnyel), amely programjában az elnöki hatalom növelése, egyszersmind a parlament hatáskörének jelentős csökkentése mellett száll síkra. Az ötletet a politikai vetélytársai is támogatják.
Mindez arra utal, hogy al-Szíszinek valószínűleg a második szakaszban sem kell rettegnie kellemetlen meglepetéstől. A jelöltek és pártok többsége egyébként már korábban az ő oldalára állt.
Az első szakaszt azonban némiképp beárnyékolja, hogy a részvétel csapnivaló volt, mivel a szavazásra jogosultak mindössze 26,5 százaléka voksolt. Ez szánalmasan gyenge érdeklődés a Hoszni Mubarak elnök-diktátor rezsimjének 2011-es megbuktatását követő első szabad választás 60 százalékhoz közeli részvételéhez képest.
Szakértők szerint a nagyfokú érdektelenségnek több oka van. Például az, hogy a lakosság életszínvonala Mubarak elkergetése óta sem javult. Ezenkívül valódi ellenzéki pártok nem is indultak a választáson, s így a hatalommal elégedetleneknek nem volt kire szavazniuk. A Mubarak trónfosztása után (2011-ben) tartott első szabad választás győztesét, az iszlamista Muzulmán Testvériséget pedig már rég betiltották és terrorszervezetté nyilvánították.
Ez főként al-Szíszi „érdeme”, aki 2013 nyarán katonai puccsal került jelenlegi tisztségébe, amelyben később választáson is megerősítették. Hatalomra kerülve – a politikai átmenet lezárása reményében – három rövid távú feladatot hirdetett meg: 1. népszavazás az új alkotmányról (tavaly januárban megtörtént), 2. elnökválasztás (2014 májusában szintén eredményesen lezárult), 3. parlamenti választás (ez kezdődött meg októberben és fejeződik be novemberben).
