Moszkva komoly haderőt telepített Szíriába a szorult helyzetben lévő kormányerők és Bassár el-Aszad elnök megsegítésére. Az orosz légierő szeptember vége óta támadja a rezsim fegyveres ellenségeit, akiket Damaszkusz terroristáknak tart.
A csapásokat az orosz, a szír, az iráni és az iraki hírszerzés információi alapján tervezik, illetve hajtják végre. Az adatgyűjtésben fontos szerep jut az orosz kémműholdaknak és drónoknak is.
Moszkva rendszerint sikeres akciókról számol be, amelyeket nehéz vadászbombázók, csatarepülők és harci helikopterek hajtanak végre. A bevetett több tucat gép között többnyire Szu–24M, Szu–25, Szu–30 és Szu–34 típusúak húznak el az égen, és támadják az ellenséget. A Szu–34 az orosz légierő legfontosabb csapásmérő gépei közé tartozik. Sorozatgyártása 2008-ban kezdődött. Éles helyzetben most próbálják ki először.
A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy az akciókban részt vesznek a repülő harckocsinak is nevezett Mi–24-es helikopterek. Az ismert Mi–8 típusok bevetéséről is érkeztek már hírek.
A légierő csapásait a jelenleg a Földközi-tengeren állomásozó, de a fekete-tengeri flotta zászlóshajójának számító Moszkva nehéz rakétacirkálóról irányítják.
A szíriai partoknál több orosz hadihajó teljesít szolgálatot, illetve védi az ottani támaszpontjukat (Tartúsz kikötőjében), amelyet Damaszkusz évtizedekkel ezelőtt adott használatra Moszkvának.
Manőverező robotrepülőgépeket is bevetettek már. Először mutatkozott be a hajóról indítható (2500 kilométer hatótávolságú) Kalibr, amely néhány elemző szerint technológiailag fölülmúlja a hasonló amerikai fegyvert. A mintegy hat méter hosszú orosz rakéta földi és vízi célpontok ellen vethető be. Alacsonyan repül, s ezért a radarok számára „láthatatlan”.
Amikor október elején a Kaszpi-tengerről – négy kisebb korvettről – lőtték ki ezeket a csapásmérő eszközöket az Iszlám Állam szíriai létesítményeire, a külföldi katonai szakértők is felkapták a fejüket. Meglepte őket, hogy indításukhoz nincs szükség nagy hadihajókra.
Az orosz légierő Szíriában a Latakia tartományban lévő Hmeimim bázison állomásozik. Kiszolgáló személyzetével és más egységek tagjaival együtt az oroszok már legalább 1500 katonát állomásoztatnak az országban. A kontingenst többnyire T–90 típusú, korszerű harckocsikkal támogatott egység biztosítja a terepen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég egy évre becsülte a hadműveletek időtartamát. A beavatkozás elején még három hónapról volt szó, így nem kizárt, hogy az egy év is elhúzódhat.
Az orosz jelenlét költségeiről kevesebb szó esik. Becslések szerint Moszkvának jelenleg napi négymillió dollárjába kerül ez a katonai művelet. (Ebből csak bombákra és lőszerre 750 ezer megy el 24 óra alatt.) Az évi költség pedig elérheti az 1,5 milliárd dollárt.
Az országot sújtó nyugati szankciók és a gazdasági visszaesés miatt a pénz továbbra sem gond. Oroszországban ugyanis az idén – 25 éves rekordmagasságba – emelkedett a katonai költségvetés: elérte a 81 milliárd dollárt.
