Egyedülálló önkormányzati választásokat tartanak a hét végén Szaúd-Arábiában. Az esemény különlegességét az adja, hogy az ország történetében most először szavazhatnak és indulhatnak jelöltként állampolgársággal rendelkező nők. A megválasztott hölgyek természetesen be is kapcsolódhatnak a helyi szintű politikai ügyek intézésébe, illetve a döntéshozatalba. A dúsgazdag közel-keleti ország „parlamentjébe” már korábban bejutottak, de csak egy különös eljárás keretében.
Nyugati érelemben vett törvényhozás nincs is Szaúd-Arábiában, csak egy tanácsadói gyűlés (Madzslisz al-Shura), amelybe nem országos választáson, hanem uralkodói kinevezéssel lehet bekerülni. A jelképes jogokkal felruházott, százötven tagú testületbe először 2013-ban nevezett ki harminc nőt (közöttük két hercegnőt) a szaúdi király.
A 284 önkormányzatban betölthető helyért majdnem hétezren szállnak versenybe, közöttük mintegy kilencszáz nő, akiknek a választói- és a választhatósági jogot csak 2011-ben biztosította az azóta elhunyt Abdullah ibn Abdul-Aziz al-Szaúd uralkodó.
A képviselő-testületek tagjainak azonban csak a kétharmadát választják meg, a többieket „fentről” nevezik ki. A főként szimbolikus jelentőségű voksolásra sokkal kevesebb hölgy regisztrált szavazóként (131 ezer), mint férfi (1,35 millió). Az utóbbiak aránya szintén meglepő, hiszen arra utal, hogy a csaknem 21,5 millió állampolgár óriási többségét teljesen hidegen hagyja a választás. (Az ott dolgozó sok millió külföldi pedig nem is szavazhat.). Ez talán nem meglepő, hiszen nyilvánvalóan tisztában vannak vele, hogy minden fontos döntés a királyi udvarban születik, vagyis a választott testületek jogosítványai rendkívül korlátozottak.
A szunnita többségű Szaúd-Arábiát kemény kézzel irányítja az uralkodóház, élén Szalman ibn Abdul-Aziz al-Szaúd királlyal. A diktatórikus hatalom megtartásában az iszlám szélsőségesen konzervatív (vahabita) irányzatát követő papság is segédkezik, amely a világ egyik legszigorúbb vallási rendszerét működteti.
A központosított állam a nyugati értelemben vett szabadságjogokat nem tartja tiszteletben. Ezért ott senkit sem lep meg, hogy a nők nem vezethetnek autót, nyilvános helyen pedig csak tetőtől-talpig fekete ruhában jelenhetnek meg. Otthonukat sem hagyhatják el férjük vagy férfi rokonuk, családtagjuk engedélye (gyakran kísérete) nélkül.
Ráadásul a 12 napos választási kampányban nem vehettek részt személyesen, mivel tilos ismeretlen férfiakkal találkozniuk. Fényképük sem jelenhetett meg a szórólapokon, sem a plakátokon. A szavazni készülőkkel csak a média vagy férfi képviselőik útján kerülhettek kapcsolatba.
A rendszer egyébként a férfiakat sem kényezteti el. Eddig ők is csak két önkormányzati választáson vehettek részt (2005-ben és 2011-ben), mivel többet még nem is tartottak.
