Akár politikai menedéket is nyújthatna közel-keleti pártfogoltjának, Bassár el-Aszadnak az orosz államfő. Vlagyimir Putyin ugyan tavaly légierővel (és eltitkolt szárazföldi egységekkel) a lázadók által szorongatott szíriai elnök segítségére sietett, de az is lehet, hogy a háború lezárása érdekében végül beáldozza.
Az utóbbi hónapokban egyre több tárgyalás zajlik (a háttérben is) a 2011 márciusa óta tartó szíriai konfliktus befejezéséről. A következő találkozó január 25-én esedékes Genfben; ezen az ENSZ szíriai különmegbízottja az Aszad-ellenes szíriai erők képviselőivel egyeztet.
A válság rendezéséről tavaly ősszel kezdett tárgyalássorozat résztvevői (november 14-én Bécsben) már egy merész tervet is elfogadtak. Ettől azt remélik, hogy a szembenállók az idén május végéig tűzszünetet kötnek, és legkésőbb jövő márciusban egységes átmeneti kormányt alakítanak. Ezután új alkotmányt írnak, s végül 2017 nyarán (várhatóan augusztusban) szabad választásokat rendeznek. (Az IÁ és a terroristának minősített többi helyi szervezetet azonban addig is támadják.)
Putyinnak tehát van még ideje eldönteni, mit is kezdjen Aszaddal, akit térségbeli ellenségei és a Nyugat nem szívesen látna a jövőben az elnöki tisztségben. Az már régóta sejthető, hogy a Putyinnak a damaszkuszi vezetőre csak addig lesz szüksége, amíg felhasználhatja saját politikai játszmájában. Aszadért cserébe kérheti akár az Oroszország elleni nyugati szankciók enyhítését vagy feloldását, esetleg engedményeket is kicsikarhat Ukrajnával kapcsolatban.
Ha ezt eléri, Aszad csomagolhat. Lesz hova mennie. Putyin a napokban már utalt is erre. Bár szerinte korai még erről beszélni, mégsem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország (ideiglenes) menedéket nyújtson neki. (Washington egyébként arra számít, hogy a szíriai elnök legalább jövő márciusig hatalmon marad.)
Elképzelhető, hogy valahol Moszkva közelében szállásolják el. Talán épp Barvihában, ahol már több megbuktatott baráti diktátor – így Askar Akajev egykori kirgizisztáni elnök – is új otthonra talált a Kreml segítségével.
Persze nem mindenkit fogadtak be az oroszok. A kommunizmus bukása után a Moszkvába menekült Erich Honecker volt keletnémet vezért Borsisz Jelcin elnök visszaküldte Berlinbe.
A fenyőerdővel körbevett Barvihában él – kisebb magánhadseregek oltalma alatt – az orosz újgazdagok egy része is. Több mint tíz évvel ezelőtt itt húzta meg magát (egy-egy villában) Mira Marković és Marko Milošević is. Nem kizárt, hogy Slobodan Milošević néhai szerb elnök özvegye és fiuk a közeli jövőben új szomszédot kapnak. Alighanem Aszad személyében, aki nyilván magával hozza feleségét, Aszma Favaz al-Ahraszt és három gyereküket is.
