Győzelmi beszédet tartott tegnapra virradó éjjel Tomislav Karamarko ellenzéki vezető a horvátországi parlamenti választás részleges eredményhirdetése közben. Jóval az ünnepi torta utolsó morzsáinak elfogyasztása után a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke azonban már valószínűleg belátta, hogy szó sincs az általa vizionált fényes diadalról.
A vasárnapi voksolás ugyan a HDZ és hét szövetségese sikerével ért véget, de a kormányzó szociáldemokraták (SDP) vezette hatpárti választási koalíció nem sokkal marad le mögötte. A győztes a 151 fős törvényhozásban, a Száborban 59 mandátumot szerzett, a második helyre befutó SDP-sek pedig 56-ot. Ha ehhez hozzáveszik a támogatóikat, akik előre jelezték, hogy melléjük állnak, akkor viszont már egálban vannak. Az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt ugyanis három mandátummal sorakozott fel a Zoran Milanović kormányfőhöz köthető SDP-koalíció mögé. (Tovább kombinálgatva a HDZ-csapat azonban már rosszabbul áll, mint fő vetélytársa.)
A választás igazi győztese a harmadik helyezett MOST (Híd Függetlenek Listája), amely 19 képviselői helyhez jutott, kellemes meglepetést okozva a párt vezetőségének is, amely lényegesen kevesebb voksra számított. Sokan úgy vélik, hogy a párt a protestszavazatoknak köszönheti nagyszerű eredményét. Annak, hogy sokan kiábrándultak mind az SDP, mind a korábban kormányzó HDZ romlottnak, korruptnak és elhibázottnak tartott politikájából, s inkább a valódi reformokat, kőkemény változtatásokat szorgalmazó MOST-ot támogatták.
Az ötszázalékos parlamenti küszöböt további négy kis párt lépte át, de egyikük sem kapott két mandátumnál többet. A Száborba a nemzeti kisebbségek nyolc képviselőt küldhetnek; a garantált helyekből három a szerbeknek, egy pedig a magyaroknak jutott.
A két nagy párt (az SDP és a HDZ) választási koalíciója a mandátumegyenlőség miatt rendkívül kellemetlen helyzetbe került, ahogy a jobboldal támogatásával az év elején államfővé avanzsált Kolinda Grabar-Kitarović is, akinek kormányalakítási megbízást kell adnia az egyik félnek. Persze csak akkor, ha valamelyiknek sikerül megbízható koalíciós partnert találnia, és biztosítania az abszolút többséget a parlamentben. Ehhez legalább 76 képviselői hely kell, és ez csak a MOST megnyerésével szavatolható.
A 2012-ben alapított, Božo Petrov doktor vezette párt így a királycsináló szerepébe került. Az SDP vezetése már a választás éjjelén megkörnyékezte, többször is nyíltan együttműködést ajánlva a MOST-nak a kormányalakítás reményében. Az elhamarkodottan győztesként bemutatkozó HDZ is több gesztust tett a párt felé, bár sokkal visszafogottabban, mint az SDP.
A körüludvarolt MOST azonban az igényes és válogatós úrilány szerepébe bújva sorra pattintja le a körülötte legyeskedőket. Közben folyamatosan ismételgeti: csak olyanokkal áll szóba és működik együtt, akik méltányolják, illetve teljesítik az állam(apparátus), az igazságszolgáltatás, a társadalom és a monetáris politika gyökeres átalakítására vonatkozó elvárásait.
