2024. szeptember 8., vasárnap

A szájukat bevarrva tiltakoznak

„Nem térhetek vissza, mert fölakasztanak” – mondta a macedón határon feltartóztatott migráns

A tiltakozás drasztikus formáját választotta tegnap több iráni, kurd és pakisztáni bevándorló, akiket a csütörtökön életbe lépett szigorítás alapján föltartóztattak a határon a macedón rendőrök. Félmeztelenre vetkőztek, és társaik tűvel és cérnával több öltéssel bevarrták a szájukat. Az ijesztő látványt nyújtó, de nem ismeretlen tiltakozási formával azt kívánják kifejezni a gazdasági bevándorlóknak minősített migránsok, hogy mindenre elszántak, bármire képesek, hogy folytathassák útjukat Nyugat-Európába.

A feliratok alapján bangladesiek és pakisztániak a tiltakozók (Fotó: Beta/AP)

A feliratok alapján bangladesiek és pakisztániak a tiltakozók (Fotó: Beta/AP)

Egy iráni éhségsztrájkba kezdő, majd a száját bevarrató iráni migráns – írja a Reuters alapján a horvát Večernji List – leült a macedón rendőrkordon elé a sínekre. A Reuters kérdésére, hogy hova szeretne menni, a 34 éves Hamid nevezetű személy azt felelte: „Bárhova, a világ bármelyik szabad országába. Nem térhetek vissza, mert fölakasztanak.” A lap nem ad magyarázatot arra, hogy miként tudtak kommunikálni a bevarrt szájú emberrel.

Egy másik félmeztelenre vetkőzött „gazdasági bevándorló” mellén, aki szintén a drasztikus tiltakozási forma mellett döntött, egy Kurdisztán határait ábrázoló tetoválás látható a fénykép tanúsága alapján. Valószínűleg tehát kurd férfiról van szó.

Csütörtök hajnaltól kezdődően a szlovén és a horvát példát követve a macedón hatóságok a feltartóztatják a gazdasági bevándorlókat, ezért ezrek torlódtak fel a görög–macedón határon. Az M1 aktuális csatorna tudósítójának az ismertetése szerint a macedón hatóságok a görögök által kiállított papíron feltüntetett állampolgári hovatartozás alapján választják szét a migránsokat. Az afgánokat, irakiakat, szíreket átengedik, a többieket pedig visszaküldik. Ezért utóbbiak folyamatosan tüntetnek, illetve illegálisan, a drótkerítésen áttörve indulnak el Szerbia felé.

Így továbbjutni úti céljuk felé annál is inkább nehéz, mert hivatalos papír híján sem busszal, sem vonattal, sem taxival nem utazhatnak, így gyalog kell nekivágniuk – jelentette a helyszínről a televízió tudósítója.

Az állampolgári hovatartozás alapján történő szelekció problematikusságára hívta fel a figyelmet Radoš Đurović, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ vezetője arra reagálva, hogy Szerbia is bejelentette, nem fogadja a gazdasági migránsokat. Đurović az RTS reggeli híradójában törvényellenesnek nevezte, hogy a hatóságok származási ország szerint osztályozzák a migránsokat, és nem engedik be azokat, akik gazdasági bevándorlóknak számítanak. Mint mondta: egy egész népet nem lehet gazdasági migránsnak minősíteni, és ezzel az emberi jogok, valamint a menedékjogról szóló törvény megsértését kockáztatja Szerbia. Szerinte azok, akiket nem engednek be, alternatív útvonalakat választanak majd, illetve erősödhet az embercsempészet, és növekedhetnek a bűnözők bevételei is. „Ez nem fogja megállítani őket abban, hogy Nyugatra menjenek”– fogalmazott.

A föltartóztatottak között nagy számban vannak irániak, bangladesiek, pakisztániak, de amint arról több hírügynökség is tájékoztatott, marokkóiak és algíriak is találhatók voltak azok között, akik tiltakozásuk jeléül lezárták a Görögországból Macedóniába vezető vasútvonalat. Ez azért meglepő, mert számukra a Spanyolországon át vezető nyugat-afrikai, de még az Olaszországon áthaladó Földközi-tengeri migránsútvonal is sokkal közelebb van, mint a balkáni.

A tiltakozó migráns mellén Kurdisztánt ábrázoló tetoválás látható (Fotó: Beta/AP)

A tiltakozó migráns mellén Kurdisztánt ábrázoló tetoválás látható (Fotó: Beta/AP)

A migránsok mintegy 70 százaléka háború sújtotta országokból érkezik, és őket be is engedik a hatóságok Macedóniába, a többiek már csütörtök óta különböző módokon tiltakoznak amiatt, hogy a hatóságok származás szerint szűrik őket – írta az MTI. A hét végén mintegy ezer migráns feküdt és ült a sínekre, ezzel akadályozta meg a Szalonikiből Szkopjéba tartó vonat indulását. A helyi beszámolók szerint tegnap mintegy 1300 ember várakozott arra a görög–macedón határon, hogy enyhüljenek a belépési feltételek. Egy részük minden segítséget elutasít, sem élelmet, sem ivóvizet, sem takarót nem fogad el a segélyszervezetektől. „Nem vagyunk terroristák” és „Szabadságot akarunk”– skandálják. Szombaton sokan „Angela Merkel segíts” angol feliratot tartottak maguk elé.

A macedón sajtó tájékoztatása szerint vasárnap mintegy 5800 migráns lépett Görögországból a nyugat-balkáni állam területére, és több ezren várnak a bebocsátásra, bár a Tanjug közlése szerint némiképp megfogyatkozott a számuk valószínűleg azért, mert sokan új bejutási útvonalat kezdtek el keresni. Branko Ostojić horvát belügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Horvátországban a migránsok szállítása zavartalanul folyik, nincs torlódás Horvátország határain a szigorítások miatt, ugyanis a Közel-Keletről érkező bevándorlók mindössze 1,6 százaléka gazdasági bevándorló. Vasárnap 6305 migráns lépte át a szerb–horvát határt.

Gjorge Ivanov macedón elnök arra figyelmeztetett vasárnap, hogy az a mintegy ezer ember, aki nem háborús övezetből érkezett, lassítja, illetve akadályozza azok átengedését is, akiknek megfelelő papírjaik vannak, így akár háromezer olyan ember is a görög oldalon rekedhetett a hét végén, aki háborús övezetből menekült – írta az MTI. A Tanjug közlése szerint Ivanov tegnap szemrehányást tett a macedón fővárosba látogató Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének, hogy a krízis kitörése óta Macedóniának egyedül kell viselnie a migránsválság minden terhét, annak ellenére, hogy az Európai Unió segítséget ígért. A segítség azonban a mai napig nem érkezett meg. Valószínűleg Görögországra utalva azt is megemlítette, hogy Macedóniára hárulnak annak a következményei, hogy az Európai Unió országaiban nem végzik el a migránsok nyilvántartásba vételét. Timmermans megígérte, akárcsak egy nappal előtte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is, hogy közbenjárnak annak érdekében, hogy minél előbb eljusson a támogatás. Ivanov vasárnap a Tuskkal folytatott tárgyalást követően arról beszél, hogy a migránsválság fokozta a belső feszültségeket az országban: „A lehetséges összetűzés veszélye a menekültek és a migránsok, a migránsok és a rendőri-katonai erők, mint ahogy a migránsok és a helyi lakosság között nagyon magasra értékelhető.”