Keresztény értékek a nevelésben címmel rendezett tanulmányi hétvégét a Vajdasági Pax Romana. Mint ft. Paskó Csaba, a keresztény értelmiségi civil szervezet elnöke fogalmazott: egy olyan témáról van szó, amely 2000 éve foglalkoztatja Európát.
A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében megrendezett összejövetelen ft. Kiss László Gábor szombathelyi morálteológus, etikus, a grazi Teológiai Egyetem doktorandusza tartott előadást a keresztény nevelés etikai alapjairól. Mint mondta: a jó pedagógus az elérhető, elérendő célok felé irányítja a diákot. Minél jobb egy tanár, annál közelebb érzi magához a tantárgyat a diák. A fokozatosság, kiegyensúlyozottság fontos a nevelésben, a túlzott szigor viszont nyomasztóan hat, a lazaság, engedékenység pedig visszaüt. A jó nevelő erénye: jól kell ismernie tanítványát, türelemmel, jó példával kell elől járnia.
A vallási tudat és magatartás a multietnikus Vajdaságban címmel dr. Gábrity Molnár Irén rendes egyetemi tanártól hallhattak elemzést a részvevők. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a vajdasági lakosság 19,1 százaléka katolikus, 3,6 százaléka protestáns, az ateisták és határozatlanok aránya 5,6 százalék. A vajdasági magyarok 88 százaléka római katolikus vallású, 6 százalékuk protestáns. Egy 2001-es kutatásból az derült ki, hogy a fiatalok 10 százaléka vallásos az egyházi elvek szerint, a válaszadók nagy hányadára viszont nem jellemző az egyház tanításának szigorú követése, hanem inkább a maga módján való vallásosság. Egy 2004-es felmérés szerint a középiskolások 60 százaléka az iskolai hitoktatást, 40 százalékuk a polgári nevelést választotta, s a középiskolásoknál is az évente néhányszor járás aránya dominál. Mint dr. Gábrity Molnár Irén előadásának végén leszögezte: a felmérések szerint a vajdasági magyarság körében a korábbi időszakhoz viszonyítva a vallásosság növekvő tendenciát mutat. Ennek okai között szerepel a nemzeti kisebbségi létből adódó hiányosságok kompenzálása, a társadalmi válság megélése. A válságra gyorsabb reagálást vár az egyén, ezért az egyháznak fel kell készülnie, hogy reagálni tudjon a kor kihívásaira.
Dr. Bálint Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Neveléstudományi Intézete adjunktusának témája a következő volt: A keresztény nevelés gyakorlati oldala, kihívásai a szekularizáció és globalizáció korában. Mint mondta, egyes kutatások szerint felgyorsult világunkban a mesefilmet néző gyerek is legalább másodpercenként valamiféle akciót igényel. A tanárnak órán 7 percenként kell új tevékenységet kezdeményeznie, mert a gyerek figyelme lanyhul, alábbhagy. Nyugati kutatók hívták fel a figyelmet arra, hogy a média az első számú útmutató a gyerek számára. Manapság minden áruvá válik, még a vallás is, gondoljunk csak a keleti tanok, az ezoterikus és okkult tanok, vagy a muszlim irányzatok elterjedésére a Kárpát-medence magyarsága – főképp a fiatalok – körében is. Mi a teendő? Dr. Bálint Ágnes szerint a legfontosabb, hogy tisztánlátásra van szüksége a gyereknek és a fiatalnak. A szülőnek, papnak arra kell törekednie, hogy a gyerek, a fiatal választ kapjon a benne felmerülő kérdésekre.
