A hétfőn este megtartott nagyszabású születésnapi ünnepséggel, amelyen a régiók – köztük a csaknem százfős vajdasági csoport képviselői – is bemutatkoztak, hivatalosan is megkezdődött az Égtájak Iroda által szervezett jubileumi, tizenötödik Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója a magyar fővárosban, ahol tíz napon át harmincegy ország majdnem nyolcszáz magyar fiatalját látják vendégül.
A megnyitó napján rendkívül izgalmas régióbemutatkozó kiállítást szerveztek: a vendégek saját térségük népművészeti, turisztikai és gasztronómiai jellegzetességeit mutatták be. A standok között a vajdasági volt az egyik legnépszerűbb, itt fogytak el ugyanis az elsők között a finomságok, például a helyszínen, bográcsban készült péterrévei babgulyás, az adai pálinkák és a bácsfeketehegyi borok.
A hivatalos megnyitóünnepség kezdetén az egybegyűltek mindeközben rögtönzött, mégis igen hangulatos verses-zenés összeállítást láthattak a színpadon, amely az elmúlt tizenöt év legemlékezetesebb pillanataiból elevenített fel néhányat, nem kis sikert aratva a sportcsarnok közel nyolcszáz fős nézőserege körében. Az alkalmi műsor elkészítésében több ország csoportjainak tagjai vettek részt, így a vajdaságiak is, akiknek képviseletében az Adai Színtársulat lépett a színpadra.
A megnyitóbeszédek sorát Rubovszky Rita, a Hungarofest Nonprofit Kft. igazgatója kezdte meg, aki a vendégeket egy gombáról szóló mese felidézésével üdvözölte, amely folyamatosan növekedve, mind több és több állatnak nyújtott menedéket, végül pedig az erdő összes állata védelemre, menedékre talált alatta. Rubovszky Rita ehhez a mesebeli gombához hasonlította a Vendégségben Budapesten rendezvényt, amelyen eleinte alig kétszáz fiatal vett részt, idén viszont csaknem nyolcszáz határon túli magyar tizen- és huszonévesnek nyújt valamiféle menedéket.
A Magyar Köztársaság kormányának képviseletében Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációs államtitkára személyes történettel köszöntötte az egybegyűlteket. Egyik családi nyaralását idézte fel, amikor a lányai először szembesültek Erdélyben a népviseletben járó asszonyokkal, majd feltették a kérdést, otthon miért nem hordanak ilyet. Kifejtette: nemcsak a gyermekeknek, hanem olykor önmagunknak is nehéz elmagyarázni mindazoknak a dolgoknak a jelentőségét, amelyek a kultúránk, az identitásunk megértésére irányulnak. Az államtitkár úr hangsúlyozta, hogy az új kormány új típusú kultúrafelfogással látott hozzá ahhoz a munkához, amelyben rendkívül fontos szerep jut a magyar identitás megőrzésének és ápolásának. Éppen ezért szeretnének nyitni az ifjak felé, hiszen – ahogyan fogalmazott – a mostani generációk már olyan gátak nélkül tudják megélni a saját kultúrájukat és identitásukat, ami a korábbi nemzedékeknek nem adatott meg. Véleménye szerint attól lesz valaki igazán európai, ha saját identitásának megőrzése által járul hozzá az európaiság lényegéhez.
A megnyitóünnepség vendégeit üdvözölte Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke is. Elmondta: az a tény, hogy az elmúlt másfél évtized alatt több ezer fiatal vett részt a Vendégségben Budapesten rendezvényen, azt jelenti, igenis lesznek, akik továbbviszik majd azt az erőt, amely államhatároktól függetlenül egyesíti a magyar nemzetet. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a rendezvény egészen addig fennmarad, amíg élnek a Földön magyarok, hiszen fontos feladata, hogy továbbvigye azt az erőt, amely a magyarságot megtartja, és sikeres nemzetté teszi – az anyaországban és a határon túli régiókban egyaránt.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke, Elekes Botond beszédében kiemelte: a Vendégségben Budapesten találkozó legfontosabb faladata szerinte az lehet, hogy a fiatalok közösen megszőjenek egy olyan különleges hálót, amely beteríti a világ azon részeit, ahol élnek magyarok. Elmondta, hogy a nemzeti kormány nemrég meghozta azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki, aki magyarnak érzi magát, a politikai nemzet részesévé válhasson. Fontosnak tartja, hogy bátran merjünk olyan nagyszabású célokat kitűzni magunk elé, mint például az, hogy húsz év múlva a magyar legyen Európa legműveltebb nemzete. Ez szerinte csakis úgy valósítható meg, ha attól függetlenül, hogy ki melyik országban éli le az életét, mindenki, aki magyarnak érzi magát, Magyarországot tekinti saját hazájának.
Az ünnepség után a fiatalok Kárpát-medencei táncházban vettek részt, tegnap reggel pedig ellátogattak az Országházba, amelynek üléstermében a régiók képviselői egy-egy versszakot szavaltak el a Himnuszból. A vajdaságik közül Szalai Bence, az Adai Színtársulat tagja aratott osztatlan sikert produkciójával. Ezt követően a vendégek városnéző sétára indultak Budán és Pesten, Széchenyi és Erkel nyomában, múzeumlátogatásokkal, játékos feladatokkal tarkított programmal. A délutáni órákban a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet DiákXínpadának A hazug című előadását tekintették meg, majd este a Vidámparkban töltöttek el néhány szédítő órát.
A csapat szerdán Pécsre, csütörtökön pedig Lendvára látogat majd, ahol a vajdasági fiatalok – az Adai Színtársulat, a szabadkai B-terv együttes, az óbecsei Csíkos zenekar és a Szelence ének- és táncegyüttes, a péterrévei Tisza néptáncegyüttes, az adai-zentai Vaccanto együttes és az óbecsei Zengető együttes tagjai – ugyancsak rendkívül sokat tesznek majd régiónk hírnevének öregbítéséért, és azért, hogy jeleket hagyjanak a világban.
