Kellemes, oldott hangulatban telt a Könyvhónap 2010 nyitórendezvénye a Zentai Alkotóházban csütörtök délután. A Kapaszkodó együttes megzenésített verseinek meghallgatását követően Szabó Palócz Attila költő, publicista bemutatta a vendégeket, Prágai Tamás József Attila-díjas írót, költőt, Végh Attila költőt, esszéírót, valamint az est moderátorát, Erős Kinga kritikust, a Magyar Napló szerkesztőjét.
Az est folyamán bemutatták Prágai Kivezetés a költészetből című tanulmánykötetét és Végh A torzó tekintete című esszékötetét – látszólag... Mivel a közönség soraiban – dicséret érte a megfelelő személyeknek! – igen szép számmal ültek diákok, a moderátor úgy gondolta, már csak azért sem kellene iskolahangulatot teremteni, tanulmányokkal és esszékkel „fárasztani” a nagyérdeműt, no meg a két szerző amúgy is elsősorban költőként él a köztudatban: olvassunk fel inkább verseket első körben, aztán majd beszélgetünk.
A jó moderátor karmester, sőt bűvész is egy személyben: hamarosan néző, meghívott egyaránt felengedett, és szinte teljesen kötetlen beszélgetés alakult ki – persze maradtunk a költészet tágabb értelemben vett medrében. Végh hiába ajánlotta a focit, mint témát.
Egyébként mindkét kötet olyan témákat boncolgat – a vers és a vers írója, a kortárs vers olvasása, illetve az emberi léttapasztalat nyelvi megragadhatósága –, amelyeket közvetlenül és közvetetten megemlítettek a beszélgetés folyamán. A szerzők gyermek-, s elsősorban kora ifjúkorukról vallottak: hogyan íródott meg az első vers, aztán hogyan lettek a rabjai ennek egy életen át. A költő az egy státus-e? Ha nem az, akkor micsoda? Milyen „állatfaj” a költő? Miből tud megélni? Még a legjobb – legkevésbé rossz – megoldás, ha újságíró lesz, szerkesztő vagy tanár… De Végh szerint van más lehetőség is: a költő, ha punk, elmegy az agráregyetemre, utána környezetvédő lesz, s amikor ebben csalódik, elmegy nyúltenyésztőnek. Amikor ráun a kényszervágásból származó nyúlpörköltre – mellesleg tönkre is megy –, na, akkor lesz belőle újságíró…
A Magyar Írószövetség két fiatal szerzője szimpatikus test- és lélekközelből. Kíváncsian várjuk a Könyvhónap folytatását.
