Nagyszabású nemzetközi interdiszciplináris társadalomtudományi konferenciát szervezett Egyén és közösség címmel a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Zentán. A tanácskozás védnöke a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Tanács.
– Az idén Egyén és közösség címmel tartjuk meg nemzetközi interdiszciplináris társadalomtudományi konferenciánkat, mégpedig az összefogás, a közös tudományos gondolkodás és a határok nélküli tudomány népszerűsítésének a jegyében, amelynek kiemelt témája a tudományközi, több tudományág együttműködéséből eredő, arra jellemző kutatások bemutatása – mondta Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a konferencia péntek délelőtti megnyitóünnepségén, majd hozzátette: – Az egyén és a közösség viszonyát elemző társadalomtudományok már évtizedek óta kutatják, hogyan hatnak egymásra a történelmi makrofolyamatok és a mikrovilágok, s ezen belül az olyan életutak, élettörténetek, amelyekben a történelem eseményei személyes sorssá formálódnak. Eddig már számos magyar és nemzetközi néprajzi, szociológiai, kulturális antropológiai, pszichológiai és történettudományi munka is rávilágított arra, hogyan alakítják egymást kölcsönösen a közösségek és az abban élő személyek. Egyén és közösség témakörhöz kapcsolódnak azok a személyiségminták is, amelyek megkonstruálják a közösséghez kapcsolódó pozitív, illetve negatív tulajdonságokat, kijelölve ezáltal a csoportok közötti határokat és az ezekhez rendelt sztereotípiákat. Gyakran ezekhez a személyiségmintákhoz kötődnek a közösségek múltbeli és jelenbeli meghatározó személyiségei, akik vezették, integrálták, szervezték annak a közösségnek a társadalmi életét.
A Magyar Nemzeti Tanács nevében felszólaló dr. Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke üdvözlő beszédében leszögezte, az MNT egyik hosszú távú célja a nemzeti kisebbség tudományos életének a fejlesztése.
– Kisebbségi közösségként nagyon kevés lehetőséggel rendelkezünk, egy valamiben viszont sikeresekké válhatunk, ha a tudás vágyát erősítjük, és lehetőséget adunk azoknak a tehetséges fiataloknak, akik a közeljövőben erősíthetik majd ezt a közösséget. Ezért az MNT által elfogadott oktatási stratégia középpontjában is az annak megvalósítása áll, hogy minél több fiatal tanulhasson a felsőoktatásban, illetve minél többen válhassanak később a tudóstársadalom tagjaivá – magyarázta dr. Zsoldos Ferenc, aki ezt követően az egyén és a kisebbségi közösség viszonya kapcsán kifejtette, a kisebbségi közösség fő célja véleménye szerint a közösség megmaradása, illetve az azt alkotó egyének identitásának a megőrzése. Ahogyan fogalmazott, a kisebbségi egyénnek nagyobb a közösségi igénye, mint másoknak, elsősorban annak köszönhetően, hogy mivel folyamatosan szembesül a többség másságával, ösztönösen próbálja megőrizni saját világát, saját identitását.
– A legnagyobb problémát véleményem szerint a kisebbségi közösségek esetében a homogenitás és a pluralitás kérdése jelenti, ugyanis ez az érték ambivalens viszonyban van egymással. Egyértelmű, hogy a homogenitás fontos kisebbségi érték azért, mert a többségi nemzettel szemben valamilyen módon ki kell jelölnünk azokat a minimumokat, amiket mindannyian felvállalunk, amiket a közösség megmaradása érdekében megteszünk. A homogenitásra tehát szükség van, de nem szabad túlzásba vinni, mert akkor megölhetjük a kisebbségi közösségen belüli egészséges életenergiánkat, ezáltal pedig hosszú távon magát a közösséget is. Ha viszont a pluralizmus kerül túlsúlyba, nagyon gyakran törésvonalak jelennek meg a közösségen belül, amelyeknek a mélysége felveti azt a kérdést is, meddig beszélhetünk még egyáltalán kisebbségi közösségről – magyarázta a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
A köszöntők után dr. Mohay Tamás etnográfus-szociológus, az MTA külső tagja tartotta meg a konferencia hivatalos bevezető előadását az egyéni életutak és közös életvilágok kapcsolatáról, külön kitérve a tipikus és a kivételes személyes dimenziók néprajzi megközelítéseire, a folytatásban pedig neves hazai és külföldi szakemberek értekeztek a tanácskozás vezérfonalait képező kérdésekről egy-egy tudományterület vonatkozásában, az interdiszciplináris társadalomtudományi diskurzus jegyében. A tanácskozás ma, szombaton délelőtt 9 órától további rendkívül érdekes témájú előadásokkal folytatódik majd az egykori Munkásegyetem első emeleti előadótermében, ahova a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak annak érdekében, hogy minél többen hozzá tudjanak járulni a vezérelőadások, a kiemelkedő, nagyközönségnek szóló, tudományos és tudománynépszerűsítő programok segítségével több éve megkezdett interdiszciplináris párbeszéd folytatásához.
