Egy aggódó nagykikindai szülő nemrég levélben tájékoztatta szerkesztőségünket azokról a városban szárnyra kelt hírekről, amelyek szerint be akarják zárni a csaknem két évszázados múlttal rendelkező Fejős Klára Általános Iskolát. Annak próbáltunk utánajárni, valóban vannak-e efféle törekvések a városban, és ha igen, akkor milyen tényezők húzódnak meg a hátterükben.
A helyi lapban megjelent információk hatására csütörtökön este tiltakozó nagygyűlést hívtak össze a Fejős Klára Általános Iskolában, amelyen a szülők tanácsának tagjai petíciót fogalmaztak meg az intézmény bezárása ellen. A tiltakozó levélben egyebek mellett a következő áll: „Mi, szülők, akiknek a gyerekei ebbe az iskolába járnak, és tanulók, akik itt éljük mindennapjainkat, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nekünk kell fizetnünk a sokéves elhibázott beiratkozási politikáért, amit a helyi vezetőség folytat. Ebben ugyanis mellőzték a körzetesítést, amellyel ma a város összes iskolájában megoldható lenne a törvény által előírt, megfelelő számú tanuló oktatása. Az elhibázott beiratkozási politika miatt tanúi lehetünk annak a képtelenségnek is, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben az egyik városi iskolát kibővítik a tanulók nagy száma miatt, a másikat azonban be akarják zárni a kis tanulói létszám miatt. Tanúi lehetünk annak is, hogy abban az egy iskolában annyi tanuló van, mint három másikban együttvéve. Mi nem akarunk áldozatai lenni valakik gondatlanságának, illetve rosszul vezetett politikájának. Nem fogadjuk el ezt, és megteszünk mindent, amit a törvény és a Szerb Köztársaság alkotmánya lehetővé tesz számunkra, hogy harcoljunk a jogainkért.”
A petíció a szülők tanácsának próbálkozása az ellen, hogy bezárják az iskolát, tudtuk meg a Fejős Klára Általános Iskola igazgatója, Radovan Stepanov nevében nyilatkozó Tóth Hajnalkától, az intézmény tanítónőjétől, aki elmondta: az általános iskola épülete mellett helyezkedik el a gimnázium és a közgazdasági középiskola épülete, ám – mivel az nem biztosít elegendő tantermet a két iskola számára – a szóbeszéd szerint már évek óta tapasztalhatók olyan törekvések, amelyeknek célja az, hogy a közgazdasági középiskola átköltözhessen a szomszédos általános iskola épületébe.
– A Fejős Klára Iskolában jelenleg kétszázötvenhét diák tanul, nagyjából egyharmaduk magyar nyelven. Nagykikindán három általános iskolának van négyszáznál kevesebb tanulója. Az, hogy ilyen kevesen vagyunk, többéves folyamat eredménye. Kevesen vagyunk, de ragaszkodunk ahhoz, hogy megmaradjon az iskola, mivel úgy gondoljuk, nincs rendjén az, hogy éppen ezt a kétnyelvű intézményt akarják bezárni, amely ráadásul az egyetlen magyar nevű oktatási intézmény itt, Nagykikindán – magyarázta a tanítónő, akitől megtudtuk: azért kezdték meg már most az aláírásgyűjtést, hogy akkor, ha majd hivatalosan is megkapják a bezárásra vonatkozó határozatot, mielőbb lépni tudjanak, mielőbb átadhassák a petíciójukat az illetékes szerveknek.
Nagykikindán jelenleg hat általános iskola működik, ebből kettőben van magyar tagozat, a Fejős Klára Általános Iskolában és a Szent Száva Általános Iskolában. Az oktatási minisztérium rendelete értelmében egy éven belül az egész országban ésszerűsíteni kell az iskolahálózatok működését. A kritériumrendszer értelmében azon négyszáznál kevesebb tanulóval rendelkező iskolák esetében, amelyeknek két kilométeres körzetében található másik iskola, átszervezést kell végrehajtani. A nagykikindai községi tanács ennek a munkának az elvégzésére öttagú bizottságot állított fel, amelybe beválasztották Kabók Imrét, a községi tanácsnak a helyi közösségekkel megbízott tagját is, aki szerint a bizottság munkája kapcsán eddig semmiféle konkrétumok nem kerültek szóba.
– A hat általános iskolában összesen több mint 2800 diák tanul, ha ezt vesszük alapul, jónak tűnik a helyzet. A baj azonban az, hogy az iskolák elhelyezkedése nem illeszkedik a lakosság területi megoszlásához, ezért alakult ki az, hogy amíg egyes iskolák diákhiánnyal küzdenek, addig némelyek túltelítettek, bővítésre szorulnak – részletezte Kabók Imre, aki szerint – mivel három iskola található két kilométeres körzetben: a Fejős Klára, a Vuk Karadžić és a Đura Jaksić – az átszervezés valószínűleg ezeket érintené a leginkább.
– A végső határozat mindenképpen minisztériumi határozat lesz majd, de bízunk abban, hogy a minisztérium figyelembe fogja venni a mi jelentésünket. A legnagyobb segítség az lenne, ha az illetékesek azok dolgoznának, hogy minél több gyerek iratkozzon be az adott iskolákba. A bizottságban azonban még egyetlen iskoláról sem volt szó konkrétan, ezért szeretném cáfolni azokat a híreszteléseket, hogy valaki meg akarja szüntetni az iskolát. A munkánkat a nyilvánosság bevonásával fogjuk végezni. Nem szeretnénk feles megoldásokra hagyatkozni, azt pedig a legkevésbé sem akarjuk, hogy érvek nélkül kelljen bezárni bármelyik iskolát. A legjobb érv arra, hogy egy iskola megmaradjon az, ha a diákjainak a száma megfelelő – magyarázta Kabók Imre.
Ahogyan arra Tóth Hajnalka is utalt, a városban terjengő hírek szerint jó ideje tapasztalhatók törekvések a Fejős Klára Iskola leépítésére és esetleges bezárására, mert ezáltal megoldódnának a közvetlenül mellette elhelyezkedő középiskolák, a Dušan Vasiljev Gimnázium és a Közgazdasági-Kereskedelmi Középiskola helyiséghiányából fakadó problémák. A téma kapcsán Tomislav Bartolić, a Közgazdasági-Kereskedelmi Középiskola igazgatója elmondta: bár maga is hallott a pletykákról, hivatalos forrásból még semmilyen információ sem érkezett hozzájuk.
– Iskolánk évtizedek óta osztozik az épületen a gimnáziummal. Kétségtelen, hogy a két intézménynek a jelenleginél jóval nagyobb helyre lenne szüksége ahhoz, hogy zavartalanul működhessen. Óriási problémát jelent a helyiséghiány, de ez nem új keletű dolog, így ennek semmi köze sincs a mostani, a Fejős Klára Általános Iskola esetleges bezárásával kapcsolatos híresztelésekhez – nyomatékosította az igazgató, aki kérdésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a bezárással megoldódnának a helyiséggondjaik, azt mondja: efféle találgatásokba semmiképpen sem szeretne bocsátkozni. Az igazgató elmondása szerint korábban megpróbált tárgyalásokat folytatni a másik intézmény iskolaszékével arról, hogy a közös udvarrész területén új tornatermet építsenek, ami mindhárom iskola diákjainak érdekeit szolgálná. Tomislav Bartolić elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a kezdeményezést próbálják egyesek félreértelmezni, de azt mondta, nem érti, miért lenne rossz bárkinek is, ha egy ilyen jelentős oktatási központ új, korszerű tornatermet kapna.
A helyhiányból adódó problémák jelenlétét megerősítette Jasna Tomašev, a Dušan Vasiljev Gimnázium igazgatónője is, aki lapunknak nyilatkozva kifejtette: annak ténye, hogy két iskola diákjainak egyetlen épületbe kell bezsúfolódniuk, valóban megnehezíti az eredményes működést.
A középiskolák helyproblémáira tehát jó ideje keresik már a megfelelő megoldást. A községi képviselő-testület elnöke, Talpai Sándor szerint azonban semmiképpen sem lenne szabad megengedni, hogy a középiskolák átvegyék a Fejős Klára Iskola épületét, már csak azért sem, mert ez az egyetlen magyar nevű iskola Nagykikindán.
– Korábban is lehetett már hallani efféle törekvésekről, de ahogyan eddig, úgy a jövőben is minden tőlünk telhetőt megteszünk majd annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg – szögezte le Talpai Sándor, aki arra a kérdésre, hogy az önkormányzat részéről tapasztalható-e bármiféle nyomás ennek megvalósítására, azt válaszolta, nincs szó semmiféle nyomásgyakorlásról.
A városszerte terjedő hírek szerint a Fejős Klára Általános Iskola bezárása esetén a magyar nyelven tanuló diákokat a Szent Száva Általános Iskolába csoportosítanák át, a másik olyan oktatási intézménybe, ahol vannak magyar osztályok. Ez utóbbi intézmény igazgatója, Vitomir Radak szerint valós problémáról van szó, ami megoldásra vár, ám azt semmiképpen nem tartja jónak, hogy a különféle híreszteléseknek köszönhetően elindult egy lavina, ami miatt nagyon rossz közhangulat alakult ki.
– Évszázados hagyományokkal rendelkező iskolákról van szó, ezért nem szabad elhamarkodottan dönteni. Szakemberek bevonásával kell megvizsgálni, milyen folyamatok játszódtak le a közelmúltban, milyen változások várhatók a népesség alakulása terén, milyen intézkedések hozhatók összefüggésbe a város fejlesztési tervével – fejtette ki az igazgató, aki arra a kérdésre, hogy a Szent Száva Általános Iskolának meglennének-e a feltételei arra, hogy szükség esetén befogadja a Fejős Klára Általános Iskola magyar tagozatainak diákjait, azt válaszolta: mivel a mostani magyar elsősök tízen vannak, a Fejős Klára Iskolában pedig négyen, ez ebben az esetben összesen tizennégy főt jelentene, ami nem változtatna a tagozatok számán, tehát ha szükség lenne rá, fizikailag be tudnánk fogadni a diákokat. Az igazgató azonban hangsúlyozta: nagyon körültekintőnek kell lenniük a kérdésben, mert ha egy iskolát egyszer bezárnak, azt vélhetően örökre bezárják.
Talpai Sándor szerint az önkormányzatnak és az oktatási intézmények átszervezésével foglalkozó bizottságnak az lenne a legfőbb feladata, hogy valamilyen módon megpróbálja átcsoportosítani a diákokat azokba az intézményekbe, amelyekben gyerekhiánnyal küzdenek. A községi képviselő-testület elnöke ugyanis úgy véli, az önkormányzatnak semmilyen körülmények között sem lehet az a célja, hogy bármelyik iskolát bezárja, ha van más lehetősége is. Azt azonban elismeri, ezzel a magyar nyelvű oktatás gondjai még nem oldódnának meg, hiszen az utóbbi két évben már csak nagy nehézségek árán tudták megvédeni, hiszen már korábban is előirányozták a két intézmény magyar tagozatainak összevonását.
– A felmérések szerint Nagykikindán az idén összesen tizennégy diák iratkozott be magyar tagozatra, a magukat magyaroknak vallók gyermekei közül pedig harmincan iratkoztak szerb osztályba. Készítettünk egy felmérést, amelyben arra voltunk kíváncsiak, vajon a tehetősebb vagy a szegényebb sorsú szülők adják-e gyermekeiket szerb osztályba, amelyből az derült ki, hogy jobbára a rosszabb anyagi helyzetben lévők döntenek így. A Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen abban látunk lehetőséget, ha ezeket a szülőket megpróbáljuk valamilyen módon – akár anyagi támogatásokkal – arra biztatni, hogy a gyerekeiket magyar osztályba adják, hiszen abban az esetben valószínűleg már nem okozna akkora gondot az, hogy két iskolában indulhasson magyar osztály – vélekedik Talpai Sándor.
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökségi tagja, Kerekes László nagykikindai nyugalmazott pedagógus másban látja a megoldás kulcsát, szerinte ugyanis az iskolák reformjának elhalasztásával nem oldódna meg a probléma. A legmegfelelőbb megoldás szerinte az lenne, ha a magyar diákokat a Fejős Klára Általános Iskolába összpontosítanák, ahol ezzel párhuzamosan meg lehetne szervezni az iskolai előkészítő tagozatot is, sőt akár magyar nyelvű óvodát is lehetne nyitni.
– Ha kizárólag magyar diákok járnának az iskolába, akkor ideális feltételek között tanulhatnának, mivel az egy váltásban történő oktatás lehetőséget kínálna szabad aktivitások bevezetésére. Néhány év alatt kiderülne, életképes-e ez a kezdeményezés, életképesek vagyunk-e mi, magyarok itt, Nagykikindán – hangsúlyozta Kerekes László, majd hozzátette: a nagykikindai magyarságnak szüksége van egy iskolaépületre, hiszen nem a művelődési ház az, ami megtart, hanem az iskola.
