Ha azt mondom, filozófus, akkor önök egy szobájában üldögélő és különös elméleteket gyártó emberre gondolnak? És ha azt mondom, van olyan bölcselő, aki úgy ad elő elméleteket, hogy közben a mindennapi életből vett vicces példákkal áll elő, és inkább mesél, mint előad, akkor ezt elhiszik nekem? Higgyék el, mert bizony van ilyen. Például dr. Boros János , az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem tanára, aki A szubjektum feltalálása címmel tartott előadást Kantról, a nagy német gondolkodóról a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Meghallva a filozófia és a mindennapi élet közelítésére vonatkozó példákat, az előadás után éppen ezt kérdeztük meg tőle: hogyan alkalmazható a filozófia a mindennapi életben? Hogyan foglakozhat a gyakorlati kérdésekkel?
– Olyan közvetlen haszna a filozófiának nincs, mint amikor például egyik faluban veszek egy zsák búzát és a másikban eladom drágábban, de igenis képes gyakorlati kérdésekkel foglalkozni, amelyeknek hatása lehet. A fogalmi képességünkkel foglalkozik. Mi, emberek abban különbözünk minden más létezőtől, hogy fogalmaink vannak. Gondolkodunk. Kitalálni, hogy ne kézzel vágjuk a fát, hanem géppel, ezt a fogalmainkkal tesszük. Tehát ne csak a gépeket találjuk fel, hanem vizsgáljuk meg azon képességünket és műveljük is, ami alkalmassá tesz bennünket arra, hogy gépeket találjunk fel! Ma a filozófia egyik fontos kérdése a fogalmiság, a másik pedig a morál. A filozófia behatóan foglalkozik az erkölccsel is. Ma pedig hatalmas problémákkal állunk szemben. Például azzal, hogyan kezeljük morálisan a globális felmelegedést – mondta el dr. Boros János.
Íme, máris egy gyakorlati kérdést érintettünk!
– Így van. A nyugati demokráciákban az erkölcs egy idő után valamilyen módon átmegy a törvényhozásba is. Nagyon fontosak tehát ezek a kérdések: globális felmelegedés, a világgal váló bánás kérdése, géntechnológia stb. A géntechnológia esetében beleavatkozunk a mélystruktúrába, és másfajta lényeket hozunk létre. Talán intelligensebbeket, tökéletesebbeket, de a legfontosabb kérdés, hogy akarunk-e ilyeneket. Meg szabad-e mindent csinálnunk, amit meg tudunk csinálni? Ez a nagy kérdés. Mi az ember? Akarunk-e más fajtákat? Mitől ember az ember? Mitől vagyunk olyanok, amilyenek? Ezekkel a kérdésekkel foglakozik a filozófia is. A filozófus nem megy be a parlamentbe és okoskodik, de ha a jövendőbeli politikusok, vezetők megfelelő filozófiai, fogalmi, etikai képzést kapnak, akkor talán képesek lesznek a saját érdekeiken túl általánosabb érdekeket is képviselni.
Nagyon sok dologról született már elmélet. Ám ezek szerint – akár a technológia fejlődés kapcsán is – mindig lehet újabb és újabb tényekről gondolkodni? Egyáltalán törekednie kell-e a filozófusnak arra, hogy teljesen új dolgokról szóljon, vagy inkább más megközelítésből kell szólnia mások által is ismert jelenségekről?
– Mindkettő. Mindig lehet új dolgokról is szólni, de fontos a többféle megközelítés is. A mai filozófiai irodalom hihetetlenül gazdag. Az elmúlt 20 évben több ilyen jellegű szöveg jelent meg, mint az emberiség történetében együttvéve. Úgy vagyunk ezzel, mint a fizikusok: sosincs vége a kutatásnak. Bármerre megyünk, állandóan új és új területek tárulnak fel előttünk, mindig lehet a dolgokat behatóbban vizsgálni. A filozófiában is hatalmas területek vannak, nagy viták, rengeteg új összefüggés, tehát pezseg az egész színtér.
Az előadásban elhangzott, hogy a filozófus azt hiszi, minden lényeges kérdést megold. Ha nem ezt hinné, nem lenne filozófus. Önnek, mint filozófusnak, melyek a lényeges kérdések?
– Filozófusként a nagy kérdések érdekelnek. Egyedül nyilván nem tudom megoldani őket, de foglalkozni velük nagyon izgalmas dolog. Kantot tanulmányozom, de a demokrácia és a megismerés problémájával is foglalkozom. A pragmatizmusról írtam több könyvet, amely ma egy világszerte ismert gondolkodási stílus, kimondja, hogy gondolkodásunk jövőorientált és világmegismerésünket a gyakorlatban kell tesztelni. Emellett olykor kortárs filozófiai vitákba is belekapcsolódom. Írtam a géntechnológiáról és az etikai kérdésekről is.
