Kontra Ferenc
Karácsonyra jelenik meg Kontra Ferenc horvátországi születésű írónak, lapunk Kilátó című melléklete szerkesztőjének a Horvátország magyar irodalma – a kezdetektől napjainkig című kötete. A könyv az eszéki HunCro kiadó gondozásában lát napvilágot.
Ez egy hiánypótló mű, hiszen a térség magyar irodalmáról eddig nemigen jelent meg átfogó munka. Milyen hagyományai vannak a horvátországi magyar irodalomnak, kik az elődök?
– Hosszú évek munkája az anyaggyűjtés, a forráskutatás, közben azt figyeltem, mennyit változnak a besorolások. Itt van mindjárt a kérdésedben is a kettősség, hogy vajon fedi-e a horvátországi magyar irodalom fogalma Horvátország magyar irodalmának fogalmát. Ezt a kérdést részletesen kifejtettem az előszóban. Bármennyire is hangsúlyozzák a magyar irodalom egységességét, azért mégis mindenki a besorolással kezdi. Hiába tiltakoznak ez ellen minden régióban, azt is besorolják, aki ezt nem akarja. Pontosan ezt a problémakört tettem félre.
A saját tapasztalataimra alapoztam. Középiskolásként volt alkalmam Németországban beülni a padba az ottani gimnazisták közé, megismerni, kikkel foglalkoznak. A legtöbb író az újdonság erejével hatott, és a német irodalom önképe sokkal érdekesebb ma is, mint a magyar regisztrációja. Aztán volt alkalmam Ausztráliában az ottani egyetemistákkal együtt tanulni. És azt tapasztaltam, hogy minden ország felnéz a saját íróelődjeire, nem Londontól kérnek eligazítást, minden városban tanítják, hogy ott ki született, ki élt vagy alkotott. Emellett az a természetes, hogy meg akarják ismerni a másikat, a másik kultúráját. Engem is felszólítottak, hogy meséljek arról, honnan jöttem, milyen kulturális értékek mentén tájékozódtam. Büszke voltam arra, hogy angol nyelvterületen Ács Gedeont mint az emigráció irodalmának egyik úttörőjét említik (pl. az Encyclopedia of New Jersey), aki naplójában R. W. Emerson esszéivel is foglalkozott. Kihagyhatatlan Laskai Osvát, akit Európa-szerte olvastak, és annyira népszerű volt, hogy Rabelais híres regényében, a Gargantuában is emlegeti.
Csakis ilyen széles horizontból tudtam összeállítani a könyvet. Eddig inkább felparcellázták a térséget emlékhelyek szerint, elkülönítették a Drávaszög irodalmát, vagy antológiákat jelentettek meg a tengerparthoz kötődő szövegekből – maga Fiume külön fejezet is lehetne –, mások pedig a zágrábi iskoláról beszéltek. Voltak tehát ennek a térségnek igen jeles írói, akik a mai Horvátország területén születtek és alkottak. A könyv célja, hogy munkásságukat a széles olvasóközönség és a téma iránt érdeklődő szűkebb szakma is megismerje ilyen kontextusban. Mert úgy gondolom, hogy csak egészséges hagyományismeretre épülhet egy kultúra és mindenfajta mai kezdeményezés is.
Hogyan épül fel a könyv?
– A könyv és egyúttal az előszó címe: Horvátország magyar irodalma – a kezdetektől napjainkig, tehát vázlatos irodalomtörténeti összefoglalót és a válogatás koncepcióját tartalmazza. A legtestesebb rész, mintegy hatszáz oldal, a szépirodalomé, amely külön gondot fordít a horvát–magyar irodalmi kapcsolatokra, az átfedésekre. Életrajzi jegyzetek és források zárják le a könyvet. Az utóbbi jelentette a legtöbb fizikai munkát, mert ahhoz is ragaszkodtam, hogy akiről legalább egyetlen portré maradt fenn, azt megpróbáljam megszerezni. Csak a magyar irodalmi lexikonok nem veszik a fáradtságot, hogy ezeket is felkutassák.
Darázsi születésűként ez egy önmagadra szabott kötelesség, adósság volt?
– Természetesen. Neumayer Ujlaki Kornél Dezső darázsi pap volt, Budapesten jelentette meg a Karassó mellől című kötetét. Csak nagyon elfogultan tudnék beszélni róla, inkább Mák Ferencet idézem, aki feldolgozta az életművét, és azt írta a Kilátóban, a Drávaszögben nem lenne szabad úgy felnőni, hogy elbeszéléseit ne ismerjék. Hát szerintem sem. Ezért is éreztem kötelességemnek, hogy megjelenjen ez a könyv. A bemutatója éppen Darázson lesz, majd a zágrábi bölcsészkaron is bemutatják, ami azért is fontos, mert a kiadvány zágrábi támogatással jelenik meg.
Nálunk megvásárolható lesz? Hiszen horvát kiadó adja ki, Magyarországon már a karácsonyi könyvvásár előtt a boltokban lesz. Nagyon régen jelent meg itthon köteted, nagyon régen olvastunk tőled folyóiratban is írást.
– Az eszéki HunCro kiadó nagyon ügyes a szervezésben és a terjesztésben, biztosan áthozzák ide is. Magyarországon mindjárt a megjelenése után kapható lesz. Nem maradtak el azért a szépirodalmi publikációim sem. Elég sok minden jelent meg több nyelven fordításban az utóbbi időben, úgy tűnik, hogy összeáll egy lengyel nyelvű kötet is. Kéziratot mindenkinek szoktam adni, aki csak kér tőlem.
