A szabadkai Életjel kiadó az idén nyolc könyvet jelentetett meg. Jövőre ünnepli Szabadka fennállásának 620. évfordulóját. E jubileum köré is szerveződik a következő öt évben, tehát 2015-ig az Életjel kiadói tevékenysége. Erről is beszélgettünk Dévavári Beszédes Valéria szerkesztővel.
– Az Életjel egy szerény kiadó volt mindig is, s azt hitte az előző szerkesztője és én is jó ideig úgy gondoltam, majd csak észreveszik, hogy milyen jó dolgokat csinál. Aztán rádöbbentem, nem biztos, hogy észre fogják venni. Mivel decemberben nyugdíjba vonultam, ezért úgy gondoltam, követem az Életjel több mint négy évtizedes hagyományát, folytatni fogom azokat a projektumokat, amelyeket az előző szerkesztő meghagyásából megkezdtem, de úgy érzem, nem árt, ha lendületesebb lesz az Életjel, többet ad a reklámra, a PR-tevékenységre. Úgy döntöttem – ha mások is úgy akarják, de mindent meg fogok tenni, hogy úgy akarják –, még 5 évig fogom szerkeszteni az Életjel könyveket. Most 5 évre van ötletem, mit kellene kiadni, új projektumokat akarok beindítani, és ki akarok nevelni az Életjel mellé egy olyan gárdát, amely át fogja venni ezt a kiadói tevékenységet. Meg szeretném teremteni az anyagi feltételét, hogy aki utánam következik, az ne volontőr alapon csinálja.
2010-ben olyasmik is történtek az Életjellel, amely eddig nem volt jellemző. Ezért egyrészt a többi vajdasági kiadó vezetőjét illeti köszönet: azért, hogy a budapesti Ünnepi Könyvhétre eljutottak a kiadványaink – habár a hivatalos beharangozóban még nem szerepelt – elsősorban Beszédes Istvánnak, a zEtna vezetőjének és Hajnal Jenőnek, a VMMI igazgatójának köszönhető. Az pedig, hogy a Belgrádi Könyvvásáron is ott voltak a könyveink, Németh Ferencnek, a Forum könyvkiadó igazgatójának az érdeme. A Forum könyvkiadóval közös kiadásban jelent meg Danyi Magdolna esszégyűjteménye, s hiszem azt, a jövőben is lesz példa ilyen együttes kiadásra – hallottuk a szerkesztő asszonytól.
Mint Dévavári Beszédes Valéria elmondta: ez évre nyolc címszót tervezett és ezt maradéktalanul meg is valósult. Ninkov Kovacsev Olga képzőművészeti tanulmánykötete (Farkasok és angyalok) januárban hagyta el a nyomdát,ezt követte az Életjel Miniatűrök sorozatban megjelent Siflis Gordán Klára Desiré. Kosztolányi kultusza a Vajdaságban című kötete, amelynek már minden példánya elkelt, dr. Sági Zoltán Így leszünk, így vagyunk című könyve amely a lelki betegségekről szól, s nagyon népszerű az olvasók körében. Silling Istvánt 60. születésnapján az ünnepekről, Nyugat-Bácskáról szóló kötetével köszöntöttük. Danyi Magdolna már említett esszékötete is a szerző születésnapjára jelent meg. Hicsik Dóra a szabadkai gimnázium tanárairól írt könyvet, amelyet nemrégiben mutattunk be. A napokban hagyja el a nyomdát a Bazsalikom (a 20-as években magyar nyelven megjelent szerb költői antológia), amelyhez Cindori Mária írt előszót. Január első napjaiban jelenik meg a Klasszikusaink harmadik kötete, Dudás Károly Ketrecbálja.
– Jövőre lesz 620 éves Szabadka. Férjemmel közös nagy szerelmünk volt ez a város. Terveim között szerepel, hogy a jubileum kapcsán a következő 5 évben több kiadvány jelenik meg, az utolsó 2015-ben, ekkor szeretném átadni másnak a szerkesztést is. Az Életjel profiljában mindig is beletartozott a szabadkai értékek felkutatása és megjelentetése. Tervezzük a város egykoron megjelent monográfiáinak megjelentetését reprint kiadásban, eligazító utalásokkal. 2015-ben pedig a művészetek fogunk hódolni a város előtt. Visszakanyarodva a jövő évhez: egyebek között Mészáros Zoltán, Matijevics Zolna, Dragan Rokvić kéziratait szeretnénk kiadni, tervezzük Krekity Olgának a 70-es években jeles magyar írókkal, költőkkel készült interjúinak a megjelentetését, mert hiszem azt, az soha nem évül el, hogy egy irodalmi nagyság hogyan gondolkodik a művészetről. A képzőművészeti sorozat is folytatódik: Szajkó István festészetének szentelünk egy kötetet, Sirbik Attila egy szabálytalan interjút készít a művésszel, arról, hogy mit tart az életről, a művészetről. Többek között egy műemlékvédelmi kötet is megjelenik Dömötör Gábor tanulmányaival. Reprint kiadásban a Kéve jelenik meg, amely először 1928-ban látott napvilágot Csuka Zoltán szerkesztésében, ugyanis szeretném megjelentetni azokat a két világháború közötti magyar könyveket, amelyek meghatározóak voltak irodalmunkban.
A következőkben is folytatódik az Újraolvasó és a Klasszikusok sorozat, Gion Nándor és Varga Zoltán egy-egy kötetét szeretnénk kiadni, Tolnai Ottó Végeladás című kötetét is. Tervezünk egy novelláskötetet a legszebb vajdasági magyar novellákkal, ennek egyik szerkesztője Lovas Ildikó lenne, a 99 legszebb vajdasági vers kiválasztására pedig Csorba Bélát szeretnénk felkérni. Az Életjel új logóját és a Szabadka jubileuma kapcsán megjelenő kiadványok logóját is Kreszánkó Viktória tervezi majd meg. Más képzőművészekre is számítunk az Életjel körül.
Dévavári Beszédes Valéra szeretné, ha digitális formában hozzáférhetők lennének azok az Életjel-kiadványok, amelyek már az utolsó példányig elfogytak. Ha ennek nincs jogi akadálya, a szabadkai Szabadegyetem honlapján megtalálhatók lennének és a vajdasági magyar digitális könyvtárban is jó lenen, ha szerepelnének. De ehhez a jogi feltételeknek még utána kell járnia. Ez fontos lenne, hisz már évek óta felfigyelt arra, hogy az Életjel-könyvek csak hellyel-közzel találhatók meg a szabadkai Városi Könyvtárban. Ezen szeretne változtatni, s ezt szolgálná a digitális formában való megjelenéssel is.
– Nem szerénykedni kell, hanem kellő mértékkel fel kell kínálni könyveinket az olvasónak – szögezte le Dévavári Beszédes Valéria.
