Már hagyományossá vált, évbúcsúztató koncertet tartott szerda este a Vojvodina Sport- és Üzletközpontban (SPENS) a horvátországi, likai származású, Hollywoodban is jól ismert színművész, Rade Šerbedžija. Saját megvall ása szerint, melyet a koncert előtti sajtótájékoztatón ismét megerősített, elsősorban az Arsen Dedi ć tyel k ötött korai barátsága és később a világ különböző pontjain megélt „magányosság napjai” tehetők felelőssé azért, hogy a zene, s a zenére szavalás különös porondjára lépett.
Mint azt a művész elmondta, Dedićet jó ideig követte turnéi során, itt tanult meg olyan apró, mégis elengedhetetlen dolgokat, mint amilyen például az, hogy hogyan kell helyesen mikrofonba énekelni, szavalni. A nagyvilág magánya később kihozta Šerbedžijából a zenei alkotásvágyat, s elindította őt a ma is járt utakon.
Az újvidéki koncerten Šerbedžija állandó munkatársa, Miroslav Tadić gitáros mellett Amerikából és Horvátországból érkezett zenészek is játszottak. Christofer Garcia ütős és latin hangszereken, a Frank Zappa volt munkatársaként világszerte jól ismert Roy Estrada basszusgitáron játszott. Fellépett a neves rovinji dzsesszzenész, Kristijan Terzić is.
A közönség, természetesen, rend szerint a legnépszerűbb szerzeményeket, mint például a Ne daj se Ines, a Noću vagy a Ne marim da pijemcíműeket díjazza. Elhangzott a Nina Končareva című dal is, mely egy gondolatbeli, háborút átélt személy sorsát eleveníti fel, Šerbedžija szerint teljesen mindegy, melyik háborúét, bár a karaktert maga az 1914 körüli időszakba helyezte, valamint az Imam pjesmu za tebe szerzemény is, mely a szűk korlátok közül történő menekvést hivatott megeleveníteni a filmes behatás, illetve a sajátságos kaliforniai hangzás igénybe vételével. A művész elismerte, pályafutása során az eddigi legnagyobb zenei kihívást éppen a legújabb album, a Ponekad dolazim, ponekad odlazim jelentette, mely Miroslav Tadić szerint is határozottváltás az eddigiekhez képest, amikor is az előadó elsősorban Arsen Dedić hatására, a sanzonokra és a folklórra támaszkodott, épített, az új album viszont már az elektromos gitárnak, s Ennio Morricone hangzásvilágának is teret ad. Az albumot alkotó valamennyi dal szövege Šerbedžija munkája. Szerinte nem csoda, hogy számos dalban megjelennek a mindennapjai, saját magánélete is, szerepelnek a családtagok, s ezen a „módszeren” nem is kíván változtatni, mint mondja, „helyük van a dalokban”.
