Nagyszabású ünnepség keretében nyitották meg pénteken délután a zentai Városi Múzeumban az Elődeink hagyatéka című állandó néprajzi kiállítást, amelynek anyagában a halászat, a földművelés és egyes ipari ágazatok bemutatása mellett új témaként egyebek között a huszadik század eleji mezővárosi életmódot, a paraszti tisztaszoba- és konyharészleteket, valamint a parasztpolgárság viseletének jellegzetes darabjait is a látogatók elé tárják majd.
A megnyitóünnepség kezdetén a zentai Ispiláng gyermekcsoport és a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület asszonykórusa és citerazenekara tagjai adtak alkalmi műsort, majd Pejin Attila, a Városi Múzeum vezetője üdvözölte az egybegyűlteket, köztük dr. Szlanyinka Annát, Magyarország belgrádi nagykövetségének konzulját, Pásztor Istvánt, a tartományi képviselőház elnökét, ifj. dr. Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, a jelen lévő köztársasági, tartományi és községi képviselőket, valamint mindazokat, akik munkájukkal hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez. Ezt követően Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa mondott ünnepi köszöntőt.
– Tavaly március 15-én, nemzeti ünnepünkön avattuk fel Óbecsén az egész alakos Petőfi-szobrot, és előtte fogalmaztuk meg a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalában azt, hogy ha a Magyar Nemzeti Tanács a kulturális autonómia és az itt élő magyarság egyik legfontosabb szerve, akkor szeretnénk, ha olyan projektumokban vehetnénk részt, amelyeket a saját költségvetésünkből valósítunk meg. Ezeket a pénzeszközöket olyan projektumokra szeretnénk fordítani, amelyek mindannyiunknak, az egész vajdasági magyar közösségnek, de egy városnak, egy kisközösségnek is nagyon fontos szellemi termékei, egyszerre jelentve az örökség megőrzését és az értékteremtés lehetőségét. Ezt a célt tűztük ki közösen, és ennek az állomása volt Vajdaság első egész alakos Petőfi-szobra Óbecsén – fogalmazott Lovas Ildikó, hozzátéve, nagy öröm számára, hogy befejezhették a zentai állandó néprajzi kiállítással kapcsolatos munkát, aminek eredményeként megnyithatják a kiállítást is. – Annyi mindent elkezdünk, annyi mindennek nekifogunk, annyi ember munkája, annyi intézményvezető, önkormányzati vezető munkája van benne, de mindez csak akkor teljesedik ki, amikor be is tudjuk fejezni. Ebben része van a Magyar Nemzeti Tanácsnak, de az egész munkában, a folyamatban része van a szakmának és az önkormányzatnak is, amellyel most nagyon jó a kapcsolatunk, hiszen elértük azt, hogy immár közösek az intézményeink, és noha a törvény nem irányozza elő azt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács anyagilag is támogassa azokat, mi ezekkel a komoly hozzájárulásokkal, komoly anyagi eszközökkel részesei szeretnénk lenni az intézmények életének és a közösségek életének is – hangsúlyozta Lovas Ildikó, aki ezt követően bejelentette, terveik szerint amennyiben az önkormányzatban partnerre találnak, akkor a Magyar Nemzeti Tanács és Zenta község önkormányzata a Művészeti Akadémia végzős színinövendékei személyében ősztől kilenc fiatal színészt köszönthet majd a városban, aminek szerinte nemcsak a zentaiak, hanem az egész térség lakói is örülhetnek. – Vajon Petőfiéknek, a márciusi ifjaknak mi volna egyéb a kívánsága, mint az, hogy megmaradjunk, sírás helyett építkezzünk, örüljünk, és ünnepeljük a fiatal tehetségeinket? – tette fel a kérdést beszéde zárásaként Lovas Ildikó.
A folytatásában dr. Szűcs Judit néprajzkutató, a csongrádi Tari László Múzeum nyugalmazott igazgatója méltatta a kiállítást, kitérve annak jelentőségére, valamint a megvalósításának különböző fázisaira is.
– Miért rendezünk, majd miért tartunk fenn évtizedekig is egy-egy helytörténeti, néprajzi kiállítást? Miért jönnek létre kis gyűjtemények faluhelyen? Mindegyik ugyanabból az okból: hogy a helyben élők azonosságtudatát ezzel is kialakítsuk, majd időről időre megerősítsük. Különösen fontos ez ott, ahol az azonos kultúrájú, egy nyelvet beszélő népesség csoportja kisebbségben él. Feltehetően ezért is követelték a zentaiak, hogy néprajzi kiállításukat öt évi zárva tartás után visszakapják. Most új tematikus egységekkel, fotókkal, tárgyakkal kiegészítve, megújítva vehetik azt át – fogalmazott dr. Szűcs Judit. – Zentán 1974-ben rendezett népéleti bemutató helyett nem terveztek teljesen új kiállítást. Hiszen ennek elkészítésében Tripolsky Géza akkori igazgató meghívására neves magyarországi szakemberek, Égető Melinda és Solymos Ede gyűjtésével, közreműködésével olyan kiállítást hoztak létre, amelyben a tájra jellemző halászat és paraszti gazdálkodás bemutatása játszotta a legfontosabb szerepet. Ebből részleteket megtartottak, felfrissítettek és új egységeket is kialakítottak. A jelenben dolgozó néprajzos egyszerre adta meg a tiszteletet a muzeológus elődöknek, ugyanakkor szakmai igényességéről is bizonyságot tett – tette hozzá a csongrádi Tari László Múzeum nyugalmazott igazgatója.
A kiállítást ünnepélyes szalagátvágással ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere nyitotta meg, majd az ünnepség vendégeinek Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, a kiállítás rendezője tartott tárlatvezetést.
