2024. november 25., hétfő

Rózsadallam-vágyakozás

Szent Erzsébetet és Liszt Ferencet megidézve

(Gergely József felvétele)

Ahogyan arról már beszámoltunk, a magyar kultúra napjának hagyományos zentai ünnepségét pénteken, tizennyolc órai kezdettel szerveznek meg a helyi Művelődési Házban. A Liszt Ferenc születésének kétszázadik és Lányi Ernő születésének százötvenedik évfordulója jegyében összeállított ünnepi gálaműsor keretében egy igen különlegesnek ígérkező ősbemutatóra is sor kerül, ugyanis az egybegyűltek Görög Noémi zongoraművész előadásában hallgathatják meg Verebes Ernő új, Rózsadallam című zeneművét. A zeneszerzőtől megtudtuk, zongoradarabja Szent Erzsébetet, illetve a legendáját a közismert művében feldolgozó mestert, Liszt Ferencet idézi meg.

– Liszt oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája, az 1207-ben született, és rendkívül fiatalon, mindössze huszonnégy évesen elhunyt magyar királylánynak állít emléket, akit a szegények pártfogójaként ismertek. A legenda szerint Erzsébet egy alkalommal kötényében kenyeret vitt gondozottjainak, de útközben találkozott sógorával, Henrik herceggel, és attól tartva, hogy megtiltják neki a jótékonykodást, a kérdésre, hogy mit rejteget a kötényében, azt válaszolta neki, hogy rózsákat. És amikor megmutatta, valóban rózsák voltak ott. Liszt oratóriumát 1865-ben mutatták be a Pesti Vigadóban, összesen több mint ötszáz előadó közreműködésével. A mű nyitányának kezdőtémája vélhetően egy középkori magyar vagy német dal. Ezt a témát kereszteltem el Rózsadallamnak, és ezzel indítom azt a zongoradarabot, amely Erzsébeten kívül az őt megidéző mester, Liszt Ferenc vívódásait, éteri tisztaságra való vágyakozását is megpróbálja felidézni – magyarázta új zongoradarabjának ősbemutatója kapcsán lapunknak nyilatkozva Verebes Ernő.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás