2024. augusztus 17., szombat

Írások, amelyeken nem fog az idő

Danyi Magdolnával függetlenedésről, megközelítési szemléletről és a képi valóság fontosságáról Értelmezések című kötete kapcsán

Eddig megjelent tanulmányaiból, kritikáiból, szövegértelmezéseiből válogatva készült el Danyi Magdolna költő, kritikus, pedagógus Értelmezések című kötete. Ahogyan azt a szabadkai Városi Könyvtárban megtartott könyvbemutatón dr. Bányai János, a könyv egyik recenzense is elmondta, noha ezek korábbi írások, főként a hetvenes és a nyolcvanas években készültek, Danyi Magdolna interpretációi felett nem járt el az idő, hiszen a szerző mindig az irodalom remekeire figyelt: nem az éppen időszerű érdekelte, hanem a sokfelől megközelíthető irodalmi érték, ezért értekezései széles körű elméleti tájékozottságra vallanak. A könyvbemutató után a szerzőtől elsősorban arról érdeklődtünk, hogy a kötetbe – amelyben a vajdasági és az egyetemes magyar költészet kiemelkedő verseit elemzi, sőt foglalkozik szerb és horvát költők műveivel is – miért éppen ezek az értelmezések kerültek.

– Válogatnom kellett, mivel megvolt a keret, 300 gépelt oldal, így terjedelmi okok miatt nem kerülhetett bele sok minden. Igyekeztem azokat az írásaimat beválogatni, amelyeket a legfontosabbnak gondoltam. Domonkos István költészetéről például többször írtam, és mindegyik szöveget nagyon fontosnak tartottam. Domonkos opusát nagy költészetnek tartom. Rendkívül fontos volt számomra felmutatni az írásaimat a vajdasági magyar költőkről. A magyarországi klasszikus költészettel állandó jelleggel foglalkoztam. Közöltem elemző írásokat Ady Endre életművéről, Kassák Lajos időskori verseiről, és Kosztolányi Dezső egyik alkotását is elemeztem szövegelméleti, szövegnyelvészeti szempontból. Posztgraduális tanulmányokat folytattam Nyugat-Németországban, megismerkedtem a német nyelvű költészettel, Paul Celan költői nyelvéről írtam a magiszteri szakdolgozatomat, közben születtek írások a költeményeiről is. Sőt évtizedekig foglalkoztam Pilinszky János költészetével is – mondta Danyi Magdolna.

Igaz az, ami a könyvbemutatón is elhangzott, hogy a költő beszél a költeményekről, és hogy nem némíthatja el a költői énjét akkor sem, amikor tanulmányokat ír?

– Úgy gondolom, nem. Nagyon fontosnak tartom, hogy Bányai János értékelő szövegében úgy látja, elértem azt, amire törekedtem: hogy költőként személyes élményeimet elemezve a fogalmiság megfogalmazásáig mindig el tudok jutni. Nagyon fontos volt a számomra, hogy kialakítsak egy egzaktnak mondható elemzési módszert.

Tehát az elemzések írásakor függetleníti magát attól, hogy Ön is költő.

– Igen. Nem az érzelmeimet fogalmazom meg, inkább a személyes kötődéseim segítenek abban, hogy gondolkodni tudjak egy másik költő költészetéről.

Gondolom, ez azzal is kapcsolatban áll, amit szintén itt hallhattunk Öntől, hogy tudatosan készült a költői létre, és sok mindent meg akart tanulni a költészetről, tehát elméleti ismeretekre is szert tett.

– Igen, költő akartam lenni, ezért célom volt megérteni a költészetet, és minél több, minél biztosabb megfigyelést tenni.

Azt is elmondta, hogy az értelmezői szemlélet alakulását is megmutatja a kötet. Hogyan?

– Általa tudatosítani tudja az olvasó, hogy miként alakul egy megközelítési szemlélet. Egyrészt verselemzésekről van szó, másrészt költészetek jellemzéséről. Ez nem ugyanaz a feladat, viszont az egyes költészetek jellemzése és az egyes versek elemzése mégsem jelent két különböző hozzáállást. Annyiban különböző a hozzáállás, hogy a vers elemzésénél az adott versre koncentrálva, az adott vers elemzésén belül maradva fogalmazok. A másik írásban pedig az egész költészetre, tehát az egész vajdasági magyar költészetre vagy esetleg az egész magyar költészetre gondolva, ebben is gondolkodva írok.

Amikor az Értelmezésekről beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a könyv gazdagon illusztrált, Maurits Ferenc alkotásait láthatjuk benne. A kötet ki is érdemelt egy dicsérő oklevelet a Szép Magyar Könyv pályázaton. Fontos, hogy a szavak világába a vizualitás is beletartozzon?

– Nekem fontos, hogy a könyv szép is legyen. A kötet legyen gazdagon illusztrált, mindig is úgy akartam kiadni a könyveimet, hogy jól mutassanak. Mindenképpen szerves egészet alkot a képi valóság és a szavak világa.

A kötetbe korábban publikált írások kerültek be. Készülnek-e mostanában újabb tanulmányok és versek?

– Tanulmányok készülnek. Évek óta nem sikerült verset írnom, de remélem, hogy hamarosan ezek is születnek majd. Hiszem, hogy a kreatív képzeletem felerősödik, és verseket is tudok újra írni. Egyébként ráhangolódás kérdése is, hogy tanulmányok vagy versek születnek.