Mi fán terem a jobb agyféltekés rajzolás? Miben különbözik attól, mint amikor a bal agyféltekénket használva rajzolunk? És egyáltalán: mire jó a jobb agyféltekés rajzolás? Többek között ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Magyar Évát, aki eddig hat jobb agyféltekés rajztanfolyamot tartott Zentán és Szabadkán.
Felénk még nem ismert széles körben a jobb agyféltekés rajzolás, a tanfolyamok által azonban mind többen megismerik. Mi is ennek a módszere?
– A tudósok már évtizedekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy a jobb és a bal agyfélteke sokban különbözik, hiszen más-más feladatokat látnak el. A bal agyfélteke a racionális, logikus gondolkodásért, az időbeli tervezéséért, a nyelvi funkciókért felelős. A jobb agyfélteke fennhatósága alá tartozik a rajzolás. Tehát ha valaki jól akar rajzolni, akkor a jobb agyféltekéjét kell használnia, nem pedig a balt. Egy amerikai képzőművész, Betty Edwards dolgozta ki ezt a gyakorlatot, és tanítani kezdte. A program alapjait több mint 20 éve rakták le, hozzánk azonban kicsit lassabban jutott el, Magyarországon viszont már jó pár éve oktatják tanfolyamokon.
A legtöbbünk a bal agyféltekéjével rajzol?
– Igen. A bal agyfélteke rajzaira azt mondanám, hogy olyan „gyerekesek”, és nem jelenik meg bennük a térbeliség, a valósághű ábrázolásmód. Nagyon meglátszik a rajzokon, amikor bal agyféltekével rajzolunk, és az is, amikor jobbal. A bal agyféltekével jellemzően szimbólumokat rajzolunk, mert a bal agyfélteke tulajdonsága, hogy leegyszerűsíti az információt. Például ha azt mondjuk valakinek, hogy rajzoljon egy szemet, akkor általában két vonallal megrajzolja a szem körvonalát, egy körrel a szemgolyót és gereblyeszerűen a szempillákat. Ez egy szimbólum, és nem sok köze van az élethű szemhez. A jobb agyféltekével rajzolt szem viszont élethű, azt az állapotot tükrözi, amit a rajzolás pillanatában látunk. A tanfolyamok lényege, hogy aktiváljuk a jobb agyféltekét, előhívjuk azokat a képességeit, amelyek mindenkiben ott rejlenek, csak valaki jobban használja őket, valaki pedig kevésbé. Jól fejleszthetők ezek a képességek. Sokan mondják magukról, hogy botkezűek, és nem tudnak rajzolni. Ez azért van, mert eljutottak egy szintig a fejlődésben, de ott maradtak. A jobb agyféltekére való átkapcsolás tehát nem történt meg. Azt is sokan hiszik magukról, hogy nem tudnak tanulni rajzolni, mert nincs tehetségük, pedig alapszinten mindenki meg tud tanulni rajzolni, csak a jobb agyféltekéjét kell aktivizálnia.
Ezek szerint az nem kellően aktív?
– Változó. Van, akinél aktívabb, van, akinél kevésbé, de olyan az egész oktatási rendszer, hogy a bal agyféltekére fektetik a hangsúlyt, vagyis a racionális beállítottság került előtérbe: a matematika, a nyelvek, a logikus gondolkodás. Célzottan a jobb agyféltekét az iskolákban nem fejlesztik, még a rajzórákon sem. A bal agyfélteke így háttérbe szorítja a jobbat.
Hogyan aktivizálják a tanfolyamokon a jobb agyféltekét?
– Az első két napon speciális rajzgyakorlatok vannak, amelyekkel „kiütjük” a bal agyféltekét. Olyan gyakorlatok ezek, amelyekkel a bal agyfélteke nem tud mit kezdeni. Úgy is szoktam hívni őket, hogy „eszement” feladatok. Például fejjel lefelé fordítjuk a rajzot és le is takarjuk, hogy ne is látszódjon, mi van rajta, és úgy rajzoljuk át. Mert ha a bal agyfélteke nem ismeri fel, hogy mi az, amit rajzolni kell, akkor nem is tud szimbólumokat produkálni. Ekkor kénytelenek vagyunk a jobb agyféltekével alaposan megfigyelni a rajzot, és így részletről részletre haladva sokkal pontosabban átrajzolható, nem úgy, mint amikor a bal agyfélteke is beleavatkozik.
Ha már megtanuljuk aktivizálni a jobb agyféltekét a rajzolás által, ez a tudás alkalmazható az élet más területein is?
– Igen, mindenképpen. Már eleve, ha rájön az ember, hogy mégis tud rajzolni, akkor ebből a szempontból a tanfolyam egyfajta önismereti tréningnek is tekinthető. Talán az is megfogalmazódik egyesekben, hogy ha erre képesek, akkor talán más dolgokra is, attól függetlenül, hogy még nem próbálták őket. Pozitív mellékhatás lehet tehát az önbizalom-növelés is. A térbeli látásmódot is fejleszti ez a módszer, olyan dolgokat is észrevehetünk, amelyeket azelőtt nem: terek alakját, fényeket... Másrészt a jobb agyfélteke aktiválása segít a relaxációban is, az ellazult állapot ugyanis tulajdonképpen jobb agyféltekés állapot, és abban is segít, hogy megéljük a pillanatainkat, például élvezzük a kutyasétáltatást vagy a zuhanyozást, és közben ne az egyéb gondjaink vonják el a figyelmünket. Ilyen tapasztalatokról szintén beszámoltak a tanfolyam részvevői.
