A tervek szerint szeptembertől néhány szabadkai általános iskolában egyváltásos rendszerben folyik majd az oktatás az alsós diákok számára. Főleg azokban az intézményekben következik be ez a változás, ahová főként olyan diákok járnak, akiknek a szülei munkaviszonyban vannak, így a szülőknek is segítséget jelentene, ha az alsós gyermekeik az iskolában kapnának meleg ebédet, és délután, a munkaidő végéig az iskolában maradhatnának, ahol a házi feladatot is megcsinálnák. Az olyan nagy iskolákban, mint például a Széchenyi István vagy a Majsai úti, nem történhet ez meg, mert ott sok a diák és nem lehet megszervezni az egyváltásos rendszert – tudtuk meg Ljubica Kiselički től, a polgármester művelődési kérdésekkel és az iskolahálózat racionalizációjával megbízott tanácsadójától.
– Az iskolahálózat racionalizációjának része ez is. Szeretnénk, ha a kisdiákok megvárhatnák a szüleiket az iskolában, és nem egyedül töltenék otthon az időt. Az elképzelésünk az, hogy minden zónában lenne bár egy olyan iskola, ahol lehetőség van az egész napos ott tartózkodásra, ebéddel, szakcsoportos foglalkozásokkal, sporttevékenységgel, házi feladatok megoldásával, otthon pedig eltölthetnék a diákok az időt úgy, hogy már nincs iskolai kötelezettségük. Prioritást a beiratkozáskor azok a diákok élveznek, akiknek mindkét szülője munkaviszonyban van, és délutánig dolgoznak, úgymond uniós idő szerint, délután 4-5 óráig is. Egyváltásos rendszer lehetne a sándori Szent Szávában, amely iskola a külvárosi régiót fedi, a Sonja Marinković iskola a Harcosok sorakozója lakótelepet fedné. Egyváltásos rendszer kellene az Október 10. iskolában, a palicsi iskolában, valamint vagy az Ivan Goran Kovačićban vagy az Ivan Milutinovićban is – mondta Kiselički.
A 2012/2013-as iskolaév lesz az is, amikor megkezdődik az úgynevezett egyetemi oktatás előtti oktatás finanszírozása új modelljének a kísérleti projektuma, azaz a diákok létszáma után történő finanszírozás. Szerbia 16 községe vesz részt ebben, és két év áll a rendelkezésre ahhoz, hogy kialakuljon, hol, hogyan osztódnak el a pénzek. A községek a következők: Topolya, Brus, Palilula, Vračar, Gornji Milanovac, Kikinda, Obrenovac, Pirot, Požarevac, Požega, Rača, Sremski Karlovci, Szabadka, Temerin, Valjevo és Vranje.
– A kifizetődő osztályok azok, amelyekben megvan az optimális gyereklétszám, vagyis a minimum 25 diák a domináns tannyelven tanulóknál. Ez mit jelent? Például Zentán és Magyarkanizsán a domináns tannyelv a magyar, Szabadkán úgy gondolom a szerb mellett a magyar is, de a horvát már nem. A nem domináns tannyelven tanulókra pluszpont jár, és ezek esetében a kifizetődő osztály a minimum 15 fős osztály lesz, nem lehet ettől kevesebb tanuló. Lesznek speciális osztályok is, például a tehetséges diákok számára. Itt 20 körül lesz az osztály létszáma, és itt is egy tanuló több pontot fog jelenteni. A projektum a következő: az állami pénzt az önkormányzatoknak osztják szét annak függvényében, hogy melyik önkormányzat milyen kategóriába esik. Például, ha az önkormányzat olyan, ahol jók a gazdasági együtthatók, ahol jó az úthálózat, ahol felszerelt iskolák vannak, az az első kategória. Például ilyen a szabadkai. Megkapjuk a meghatározott összeget, és azután fogjuk elosztani a pénzt az iskoláknak. A szabadkai községben 21 általános iskola van, megnézzük, hogy melyik iskola marad meg úgynevezett székhelyként, jogi egységként, ugyanis ilyen csak az az iskola lehet, ahol legalább 400 diák van. A kisebbek saját igazgatóval, igazgatóhelyettessel, iskolapszichológussal, iskolapedagógussal nem működhetnek önálló jogi egységként, hanem ezek kihelyezett tagozatok lesznek. Például nem logikus, hogy önálló jogi egységként működő iskola van Újzsedniken és Nagyfényen is, hiszen ebben az esetben is bizonyítható, hogy a diákok busszal való szállítása sokkal olcsóbb, mint fenntartani egy épületet – magyarázta a tanácsadó.
A projektum kidolgozása tavaly júliusban kezdődött, és az előkészületi része idén júniusban fejeződik be. Mindegyik község, amelyik részt vesz benne, júniusig el kell, hogy készítse a saját községére vonatkozó elképzelését, hogy miként osztja el a pénzt. Ahogy Kiselički elmondta, Szabadka a köztársasági költségvetésből a 2012/2013 tanévre ugyanannyi pénzt kap, amennyit eddig is, de már a racionalizált iskolahálózatba fekteti, és mivel ugyanannyi pénzt kapnak, tudják fedezni a bért az esetleges munkaerő-feleslegeknek is. Ez azt jelenti, hogy az esetlegesen munkaerő-feleslegekké váltak is felvehetik a fizetést, miközben már más munkát keresnek, legalábbis ez az ígéret.
Jelenleg tehát Szerbia 16 községe vesz részt ebben a projektumban, de 2015-re az ország összes iskolájában meg kell történnie a diáklétszám utáni finanszírozásnak.
