Zoran Šami, a parlament oktatási bizottságának elnöke és a Matematikusok Társaságának képviselői – ahogy arról lapunkban is olvashattak – felszólaltak a szakközépiskolákban tervezett matematikaóraszám-csökkentés ellen. Szerintük például a műszaki középiskolákban tartsanak heti négy számtanórát.
Ezzel kapcsolatban kerestük fel a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskola igazgatónőjét, a matematikusként végzett Ivanović Erzsébetet, aki elmondta, az oktatási profiltól, a szaktól függ, hogy hol hány matematika órára van szükség. Az azonban, hogy miként oktatják ezt a tantárgyat, fontosabb annál, hogy hány órában.
– Nem több órában, hanem másként kellene tanítani, a módszerek a lényegesek, és az, hogy a tanároknak legyen lehetőségük képzéseken részt venni, ahol az új módszerekről is hallhatnak. Nem az a lényeg, hogy hány matekóra van, hanem, hogy miként dolgozunk ezeken az órákon a diákokkal – mondta az igazgató, aki igen fontosnak tartja a matematikát a tanintézményükben, lévén az egy műszaki szakközépiskola.
Az Ivan Sarić iskolában vannak olyan szakok, ahol heti két számtanóra van, ám arra is van példa, hogy a diákok heti ötször 45 percet matekoznak, mint például a számítógépes szerkesztő–gépésztechnikus szakon.
– A matematika egyik célja, hogy segítse a szaktantárgyak elsajátítását. Tehát az adott szakmának megfelelően kell a matematikaórák számának alakulnia. Elég ennyi számtanóra, főként akkor, ha a tantárgyak között még korreláció is van. Hiszen így a szaktantárgyak oktatásánál is elismételhetők például az azokra vonatkozó, speciális matematikai ismeretek – hallottuk Ivanović Erzsébettől.
A matekórák száma valóban csökkent az új szakokon. (Az Ivan Sarić iskolában például a hároméves autóvillamossági szerelő szakon, ahol korábban 3+2+2 volt a számtanórák száma, most 2+2+1). Ez a 2002-es reform következménye, akkor kezdtek ugyanis kísérleti tagozatok működni. Ezeken a szakokon a cél – hogy a diákok minél jobban felkészüljenek a szakmájukra – elérésének érdekében a diákoknak több szaktantárgyuk és gyakorlati órájuk lett az általános tantárgyak rovására, akár úgy is, hogy a szakközépiskolákban egyes általános tantárgyak választhatókká alakultak. Törvényileg elő van irányozva az általános és a szaktantárgyak aránya. A harmadik fokozaton 30–65 százalék, a negyedik fokozaton pedig 40–55 százalék az általános és a szaktantárgyak aránya.