Mint ismeretes, elégedetlenek az új művelődési törvénynek az egyesületeket érintő rendelkezéseivel a kisebbségi művelődési egyesületek. Ennek a nemtetszésüknek adtak hangot a két héttel ezelőtt megtartott újvidéki sajtótájékoztatón a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a Šafárik Művelődési Egyesület és a Ruszin Művelődési-Oktatási Egyesület elnökei. Panaszkodtak – nemcsak az egyesületeket kilátástalan helyzetbe állító új rendelkezések miatt (az összes nemzetiségi kulturális egyesület a többi művelődési tevékenységgel foglalkozó civil szervezettel közös keretből kaphat pénzt), hanem arra a bánásmódra is, melyet a városi önkormányzat részéről tapasztaltak, s mely legtöbbször abban nyilvánult meg, hogy a változásokról szóló részletes tájékoztatás helyett egy-egy rövid telefonhívásban részesítették őket csupán az illetékesek.
Báthori Józsefet, a Petőfi Sándor MME elnökét kérdeztük arról, milyen változások történtek az elmúlt két hét folyamán.
– A három nemzetiségi művelődési egyesület megfogalmazott egy közös levelet, melyet továbbítunk majd az önkormányzat illetékeseihez. A levélben annak a folyamatnak az elindítására teszünk javaslatot, melynek révén a város magát, mint a művelődési egyesületek alapítóját ismerné el. Ez a finanszírozás tekintetében azért lenne jelentős lépés, mert megoldaná az egyesületeinkben dolgozók béreinek kifizetését.
Báthori elmondta, a polgármestertől, Igor Pavličićtól magyarázatot kaptak egyes kérdéseikre, melyeket korábban senki sem igen akart megválaszolni. Így most már egészen biztos, hogy a rezsiköltségek kifizetésére szánt összegért nem kell pályázniuk, ahogyan azt korábban vélték. Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke, akivel Báthori kedden találkozott, szintén hajlandóságot mutatott az együttműködésre, s ezek, mint mondja, biztató jeleknek számítanak. Egy azonban biztos: az egyesületek csakis pályázatokon keresztül juthatnak majd pénzhez a különböző tervbe vett programjaik megvalósítására.
Az egyesületek helyzetével kapcsolatos kérdéseinkkel felkerestük Andrej Bursaćot, a városi önkormányzat művelődésügyi kérdésekkel megbízott tagját. Ő annak a véleményének adott hangot, hogy kissé eltúlzott az egyesületek aggodalma, mert a város ezentúl, az új előírások szerint is, biztosítja a fennmaradásukhoz szükséges anyagi támogatást.
– A változás lényege abban van, hogy ezentúl nem létezik az a magától értetődő, automatikusan fizetendő összeg, melyet az amatőr egyesületek korábban programjaik megvalósítására kaptak. A programokra fordítandó összegekért pályázni kell. A társadalmunkat jellemző mai körülmények között ebben egyáltalán nincs semmi furcsaság. Más kérdés az, hogy a költségvetés az idén meglehetősen nagy gondokkal küzd, s nemcsak ezen egyesületek, hanem más kulturális intézmények is megérzik ennek negatív hatásait. Szavatolva lesznek azonban a fennálláshoz szükséges anyagi javak, a programok pályázaton keresztül történő finanszírozásai – melyek során a döntéshozó bizottság nagy figyelmet fog szentelni annak is, hogy megfelelő súllyal kezelje a nagy jelentőséggel, tradícióval rendelkezőket –, az egyedüli változás tehát abban van, hogy a tiszteletdíjak, és egyéb pluszköltségek kifizetésére kell az egyesületeknek más anyagi forrásokat találniuk. A változás lényege voltaképp az, hogy aktívabban kell dolgozniuk a bevételszerzés terén, mert nem hagyatkozhatnak majd teljes egészében a városi költségvetésre – hangsúlyozta Bursać.
Arra a kérdésünkre, hogy lehetségesnek tartja-e a művelődési egyesületek által javasolt, a várost alapítóvá tevő forgatókönyv alkalmazását, Bursać elmondta, ez igen problematikus felvetés, mert számos más megválaszolatlan kérdést nyitna meg, ezért személy szerint nem hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne.
A Petőfi esetében az épület kérdésére is, úgy tűnik, másként tekint a két fél.
– Még 1941–42-ben épült fel az az épület, ahol ma a művelődési egyesület tartózkodik. Megoldást kell találnunk az épület státusára. A legegyszerűbb az lenne, ha egyszerűen átruháznák a Petőfire a tulajdonjogokat. Fennáll egy olyan lehetőség is, hogy a Poslovni prostor közvállalat lenne az épület tulajdonosa, s a Petőfi lenne az albérlője, ez azonban egy valamelyest abszurd helyzetet teremtene, mivel a város így, voltaképp, saját magának fizetné a bérleti díjat – mondta el Báthori.
Az épület használata Bursać szerint nem kérdéses. A város szavatolja továbbra is az egyesületnek a tartózkodási helyet és az azzal kapcsolatos költségek kifizetését, így probléma tulajdonképpen nincs is. Bármilyen jogi formája is legyen az épület használatának, a város áprilistól, köteles fizetni a költségeket – mondta az önkormányzat művelődésügyi kérdésekkel megbízott tagja.
Kielemezve a helyzetet, megállapítható, hogy amennyiben az egyesületek megtalálják a sikeres pályázatok, projektek írásának modelljét, nem kell vészhelyzettel számolniuk. Valamivel, minden bizonnyal, nehezebb lesz a helyzetük, hiszen, egyrészt kisebb keretösszeg fog majd a rendelkezésükre állni a gyengélkedő költségvetés miatt, másrészt jóval több munkájuk lesz a szükséges pénz megszerzésével. Lényeges az, hogy a működésükhöz szükséges alapokat, az épületet, számlákat rendezi a város, a lehetőség tehát adva van a még kérdéses ügyek rendezésére, és, ami az egész ügyben a legfontosabb kellene, hogy legyen, tartalmas rendezvények, műsorok szervezésére.
