– 1991-ben a rendezvény egy asztaltól indult, amelyet az igazgatói irodában néhányan ültek körül, most pedig immár a 20. Kosztolányi Dezső Napokon vagyunk. Ezekben a napokban kifejezetten jó szabadkainak lenni, bebizonyosodott, hogy Kosztolányi kultusza megállíthatatlan és ennek szellemében kívánok kellemes tanácskozást – mondta el Hózsa Éva egyetemi tanár az emlékbizottság nevében pénteken a Kosztolányi Dezső Napok tanácskozásának kezdete előtt, s miután Ágoston Pribilla Valéria, a Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Dragan Rokvić, a könyvtár igazgatója és Korhecz Tamás, az MNT elnöke is üdvözölte a konferencia résztvevőit, öt előadást hallhatott a könyvtár olvasótermét megtöltő hallgatóság.
Pomogáts Bélát, a Kosztolányi Dezső Napok tiszteletbeli elnökét 15. alkalommal köszönthettük a tanácskozáson. Mint mondta, nem tartja magát Kosztolányi-szakértőnek, ám az Esti Kornél-versekről tartott előadása után e kijelentés helyénvalóságát a közönség bátran kétségbe vonhatta. Szólt az Esti-elbeszélések líraiságáról, és ezen elbeszélések idejében írt versekről is, amelyek szerinte gondolkodás- és érzésvilágban az Esti-elbeszélésekhez kapcsolódnak, ugyanis hasonló érzéseket jelenítenek meg. A tanácskozás az Esti-kérdés életről, halálról címet viselte, s Bányai János irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár úgy döntött, az életről beszél: arról, hogy Kosztolányi és Esti Kornél miként él tovább a monográfus, azaz Bori Imre és a szépíró, Esterházy Péter művében, vagyis a Kosztolányi Dezső című monográfiában, és az Esti című könyvben, amelyet valóban legjobb könyvnek nevezni, mert a műfaji behatározás eldönthetetlen. Bányai szerint a vajdasági Kosztolányi-kultuszt Bori monográfiájára lehet alapozni, ez a kötet áll a Kosztolányival foglalkozó kiadványok élén. Olvasástörténeti összefüggések is előtérbe kerültek Szajbély Mihálynak, az SZTE tanárának előadásában. Bemutatta a Pesti Hírlapnak azt a vasárnapi számát, amelynek negyedik oldalán megjelent egy Esti-történet, ahogy ő fogalmazott: egy nyári történet egy nyári lapszámban nyári olvasmányként. Bengi László, az ELTE tanára egy Kosztolányi-novellát választott előadása témájául, olyat, amelyben az élet és a halál is hangsúlyos szerepet kapott. Amellett, hogy hallhattunk a barkochba játék közben kibontakozó szomorú történetről, egy magát megmérgező feleségről, szerkezeti sajátosságokról, határátlépésekről, a nézőpontok egymás mellé rendeződéséről is szó esett. Végül Virág Zoltán, az SZTE tanára állt a mikrofon és a hallgatóság elé, hogy Esti Kornél víztükreiről beszéljen, vagyis a Dunáról, amely a mélysége révén akár a halál metaforája is lehet, de hallhattunk Esti tengeréről, az érettségi ajándékként kapott velencei hajóútról is.
A tanácskozás záróakkordjaként Bengi László, Ágoston Pribilla Valéria és Dévavári Beszédes Valéria, az Életjel kötetek szerkesztője bemutatta az elmúlt évben megjelent azon köteteket, amelyek Kosztolányihoz kötődnek. Bengitől megtudtuk, hogy a Kosztolányi kritikai kiadások első két kötete, a beszélgető lapok és az Édes Anna már napvilágot látott, idén pedig a tervek szerint a Nero, a véres költő és az Esti Kornél is megjelenik, majd ezt követik a további kötetek: a levelezés, az Aranysárkány és a Pacsirta. Az életjel miniatűrök sorozatban Hicsik Dóra Alma Mater című könyve jelent meg, amely az egykori főgimnázium tanárainak adatait gyűjtötte össze, és ugyancsak az Életjel gondozásában jutott el az olvasókhoz Danyi MagdolnaÉrtelmezések című tanulmánykötete is. Idén Hózsa Éva tanulmánykötete kerül ki a nyomdából. Ágoston Pribilla Valéria pedig bemutatta azt a füzetet, amely a tavalyi év tanácskozása előadásainak szövegét tartalmazza.
A rendezvény zárásaként ezek után a résztvevők megkoszorúzták a Kosztolányi-szobrot és Kosztolányi emléktábláját.
