2024. november 23., szombat

Végtelenbe futó sínek

Jövő szerdán bemutató a szabadkai Népszínházban – Virrasztók, a kételyek és vágyak előadása

Bizonyos értelemben rendhagyó bemutatóra készül a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, ugyanis először fordul elő, hogy egy olyan darab kerül bemutatásra, amely a felolvasószínház drámapályázatára íródott. Lénárd Róbert Virrasztók című drámáját a 2010-es felolvasószínházban ismerhettük meg, s most Hernyák György rendezésében láthatjuk, immár a Népszínház repertoárjának előadásaként június 20-án 19.30 órai kezdettel a Jadran színpadon.

– Elért olyan nívót ez a darab, hogy bemutatásra kerüljön. Aktuális, égető problémákat feszeget, a társadalom szinte minden generációja érintett. ezért az előadás kommunikál a nézőkkel, elgondolkodtat – mondta Mezei Zoltán társulatigazgató.

Hernyák Györgytől, az előadás rendezőjétől megtudtuk, hogy rengeteget küszködött a szöveggel, de nem azért, mert rossz szövegről lenne szó, hanem, mert meg akarta találni azokat a hangulatokat, amelyek a leginkább érdeklik a rendezőt, a színészeket, a szerzőt és persze a nézőket is.

– Zenés darab lett. Hogy miért? Mert súlyos dolgok hangzanak el, s ezek kontrapunktja a zene. A veretes gondolatok másik oldalát mutatja meg. Kerestünk szövegeket Gézával ( Ifj. Kucsera Géza, az előadás zeneszerzője), végül az én, 20 éve asztalfióknak írt verseimből szemezgettük, ezek lettek a dalszövegek. Miután Lénárd kijelentette, hogy ő ugyan nem ír verset...

Az előadásban élőzene lesz, dob, basszusgitár és billentyűs hangszer adja majd a rockos hangzást.

– Annyira reálisak ezek a zenék, amennyire az álom reális lehet, tehát semennyire, de azért kereshető benne a realitás – hallottuk a zeneszerzőtől.

S hogy miről is szól a darab, arról az előadás két szereplőjétől, Kalmár Zsuzsától és Ralbovszki Csabától hallhattunk.

– Érzések, kételyek, vágyak... Minden jelenetben bele tudok kapaszkodni olyan gondolatba, ami az egész darab lényege lehetne. Az előadás erősen tud gondolkodtatni, marasztalni vagy elindítani, kinek mire van szüksége – mondta Zsuzsa, Csaba pedig hozzátette, hogy ő, mint Trisztán megformálója, a „menni vagy nem menni” dilemma megtestesítője az előadásban. Angliába szeretne menni, bár nem tudja, milyen ott, azt tudja, hogy itt nagyon rossz.

Az előadás helyszíne Vajdaság. Egy vajdasági vasútállomás különös, furcsán tekeredő sínekkel, amelyek a végtelenbe futnak, miközben az időt mutató nélküli óra „méri”.

A Virrasztókat stúdióprodukciónak szánják. A város még februárban ígéretét tette, hogy a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karról kiköltöző Soltis Stúdió a Mladost épületében kap helyet a Kosztolányi színház és a Gyermekszínház egykori termében. Amint erre sor kerül, a Népszínház Magyar Társulatának stúdió-előadásai, mint amilyen a Virrasztók is, ott lesznek láthatók. A színház reményei szerint már az idén ősztől.

Lénárd Róbert: Virrasztók
Rendező: Hernyák György
Szereplők:
Trisztán: Ralbovszki Csaba
Ajsa: Kalmár Zsuzsa
Dominik: Pálfi Ervin
Mása: Sziráczky Katalin
Áron: Baráth Attila
Insomnia: Ifj. Kucsera Géza és Lakatos Mátyás
Rádiós hírolvasók hangja: Mess Attila és Vicei Natália
Díszlettervező: Leonid Pilipović
Jelmeztervező: Pesitz Mónika
Rendezőasszisztens: Úri Attila
Az előadás támogatója a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás