(Fejős Klára iskola – Gergely József felvétele)
Napilapunk a nyár elején, júniusban foglalkozott a magyar nyelvű általános iskolai oktatás problémáival Nagykikindán, ahol az önkormányzat által tavaly ősszel elkészített iskolahálózat-ésszerűsítési terv értelmében szeptember 1-jén csak a Fejős Klára Általános Iskolában nyílhatott volna első osztály magyar nyelven. Erre a legnyomósabb érvként azt hozták fel az illetékesek, hogy pedagógiailag sem lenne indokolható 16-17 kisdiákot két iskolába járatni, hiszen egyikben sem lenne 7–9 gyereknél. A község elképzeléseivel szemben erős ellenállás nyilvánult meg azon szülők részéről, akik különféle okok – az iskola közelsége, felszereltsége, az ott tanuló idősebb gyerekek – miatt a Szent Száva Általános Iskolához ragaszkodtak.
Ha ma valaki felkeresi az említett két nagykikindai általános iskolát, azt tapasztalhatja, hogy önkormányzati határozat és takarékossági intézkedések ide vagy oda, mind a két intézményben van magyar első osztály. A Szent Száva iskolában 9 magyar nebulóval látszólag zavartalanul folyik az oktatás. A Fejős Klárában ugyanez a helyzet, de a várt 8 elsős helyett mindössze 7-en kezdték meg a tanévet. Maradt tehát két csonka osztály, az egymástól alig 10–15 perces járótávolságra lévő iskolákban. Ideális létszámú első osztályt lehetne, és a helyi politikusok szerint kellene is, létrehozni belőlük.
Vajon a „makacskodó” szülők elérték a céljukat, s dacolva a helyi hatalommal mégis abba az iskolába járatják a gyerekeiket, amelyik mellett az ésszerűsítési folyamat legeleje óta kardoskodtak?
Talpai Sándor, a nagykikindai képviselő-testület elnöke a helyi oktatási hálózat megreformálásával és az elsősöknek a Fejős Klára Általános Iskolába való összevonásával kapcsolatban csak röviden nyilatkozott:
– A nagykikindai iskolarendszer átalakítása nem fejeződött be teljesen a tervezett időben. A szövegben kellett még bizonyos technikai változtatásokat eszközölni, amit el is végzett a községi képviselő-testület. A javított anyagot augusztus 30-án eljuttattuk a tartományi kormányhoz, tehát már csak az oktatási titkárság jóváhagyására várunk. Amint a titkárság rábólint az ésszerűsítési program végleges változatára, s a dokumentum érvényessé válik, az önkormányzatnak ennek megfelelően kell eljárnia az általános iskolák esetében is. Ebben szerepel többek között egy magyar első osztály megnyitása a Fejős Klára Általános Iskolában – mondta többek között Talpai Sándor.
A szülők – alapozva egyes magyar szervezetek és pártok, például a Magyar Remény Mozgalom támogatására – arra hivatkozva, hogy az önkormányzat kezében nincs érvényes határozat arra vonatkozóan, hogy nem nyílhat magyar első osztály a Szent Száva Általános Iskolában, szeptember 1-jén ebbe az iskolába íratták be a gyerekeiket, szám szerint 9 kisdiákot, az intézmény vezetése pedig úgymond meghajolt a szülők akarata előtt.
A témával kapcsolatban a Szent Száva Általános Iskola igazgatóját is szerettük volna megszólaltatni, de osztálylátogatási és egyéb elfoglaltsága miatt erre nem kerülhetett sor.
A kkt elnöke korábban is hangsúlyozta: – Ha nem hozzuk egy iskolába a magyar alsósokat, megtörténhet, hogy összevont tagozatokba sűrítik be őket, ami visszalépést jelentene, és az oktatás minőségének a rovására menne. Ha minden nagykikindai magyar általános iskolás előbb-utóbb a Fejős Klára Általános Iskolába fog járni, az MNT részben átveheti az alapítói jogok egy részét, s gondot viselhet a magyar anyanyelvi oktatás színvonaláról és folytonosságáról.
A Fejős Klára Általános Iskola igazgatója, Radovan Stepanov elmondta: a korábban beiratkozott 8 elsős közül egy elköltözött a szüleivel, ezért a létszám 7-re csökkent. Az oktatási minisztérium azonban még nem egyezett bele, hogy önálló első osztályt indítson 7 tanulóval. A döntés szeptember végére várható, ekkor dől el, hogy melyik községben hány tagozat megnyitását támogatja a minisztérium. Könnyen megtörténhet, hogy ha marad a jelenlegi alacsony diáklétszám, kénytelenek lesznek összevont tagozatokat kialakítani.
A Magyar Remény Mozgalom kész tényként kezeli a magyar első osztály „megőrzését, megvédését” a Szent Száva Általános Iskolában: „Hála Istennek és a szülők, pedagógusok összefogásának és kitartásának, szeptember elején kilenc magyar kisdiák kezdhette meg az első osztályt ebben az iskolában. Az utolsó utáni pillanatig azzal fenyegették a szülőket (akik szabályos módon beíratták és elkezdték járatni a gyermekeiket az iskolába), hogy törvénysértést követnek el, ha nem a Fejős Klára Általános Iskolába vezetik a nebulókat. Végül is a szülők mindegyike ragaszkodott hozzá, hogy a Szent Száva Általános Iskolában is nyíljon új magyar elsős osztály, ezért aztán újabb levelükkel egyenesen és személyesen az oktatási miniszterhez utaztak Belgrádba, aki pontot tett az MNT által gerjesztett feszültségek végére, jóváhagyta a magyar osztály megnyitását.
Ilyen körülmények között mindkét általános iskolában megmaradt az első tagozaton a magyar nyelvű oktatás, és ha esetleg valaki kevésnek, szerénynek találná a friss diákok számát, annak mélyebben meg kell ismerkednie a városi viszonyokkal. Ebben a helyzetben az egy iskolába való koncentrálással a magyar elsősök számának lemorzsolódását érték volna csak el, mivel a szülők nem szerették volna a távolabbi és kevés diákkal rendelkező iskolába irányítani az övéiket.
Staniša Banjanin:
„Négyévi időhúzás következménye”
Staniša Banjanin, az Oktatásügyi Minisztérium bánáti tanügyi felelőse a nagykikindai esettel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy az elmúlt években rendszerint jóváhagyták a kisebb létszámú magyar osztályok megnyitását a két helybeli iskolában, holott mindenki az iskolahálózat megreformálásának fontosságáról beszélt.
– Négyévi ígérgetés után el kellene kezdeni az átszervezést. Mivel a Szent Száva iskolában egy magyar tanítónő nyugdíjba megy, az volt az elképzelés, hogy az idén oda ne írassanak magyar elsősöket, azok inkább menjenek a Fejős Klárába, melyet a Magyar Nemzeti Tanács a kiemelt fontosságú oktatási intézmények közé sorolt. Ezután lépésről lépésre minden évben egy tagozat kerülne át a Fejős Klára iskolába. De most ez sem jó. Tudomásom szerint 6 gyereket utólag írattak át, és már csak 2 szülő van, aki semmi áron sem akarja a gyerekét a Szent Száva helyett a Fejős Klára iskolába íratni. A Szent Száva Általános Iskola igazgatója (aki vagy nem tudott erről a tervről, vagy nem akart tudni róla) nem tájékoztatta időben a szülőket arról, hogy az az idén nem terveznek magyar első osztályt nyitni az iskolában. Mellesleg az intézmények alig 300–400 méterre vannak egymástól – nyilatkozta Bánát tanügyi felelőse, aki szerint a község képviselői nem tartották be az előzőleg megbeszélteket.
Mit eredményezne a két iskola magyar tanulóinak összevonása?
– A Fejős Klára iskolában jelenleg az első, a második, harmadik és a negyedik osztályba 8, 6, 7, illetve 5 magyar tanuló jár, a Szent Szávában ugyanez az arány 8, 7, 9 és 14. Aki tud számolni, az megbizonyosodhat róla, hogy ezeket összeadva az ötödikben összesen 19 tanuló lenne, a negyedikben 19, a harmadikban 16, a másodikban 13, az elsőben pedig 16. Ezek se lennének nagy osztályok, de sokkal jobbat tennének a gyerekek fejlődésének, mert pedagógiailag igazolhatóbb, ha egy osztályban 16-an vannak, mint ha 7-en. Ez a személyes álláspontom. A tanügyi igazgatóság nem avatkozhat bele az ügybe.
A nagykikindai magyar oktatás helyzete korántsem rendezett. Most egy év áll a felek rendelkezésére, hogy (az eddigi egyoldalú gyakorlattól eltérően) megleljék a közös nevezőt, és így szülessen meg a megoldás, amely az észak-bánáti magyarság egyik központja számára is hosszú távon fenntarthatóvá tenné a magyar oktatás továbbvitelét. Ehhez azonban az MNT-nek is sokkal konstruktívabbnak, nyitottabbnak kell lennie, illetve a szubszidiaritás elvét is be kell tartania.”
