2024. július 17., szerda

Status quo Nagykikindán

Marad a két magyar első osztály

Nagykikindán csillapodni látszik a két kis létszámú (9 és 7 tagú) magyar első osztály tervezett összevonása körül kialakult, indulatoktól és vádaskodásoktól sem mentes vita. Az önkormányzat is hajlik a felé, hogy a megkezdett iskolaévet ott fejezzék be az elsősök, ahol elkezdték, és a minisztérium is beleegyezett (szóban), hogy finanszírozza mindkét első osztályt. A tartományi kormány elfogadta a nagykikindai iskolahálózat tervét, amely szerint magyar első osztály ezentúl csak a Fejős Klára Általános Iskolában nyílik majd.

A nagykikindai Szent Száva Általános Iskolába íratta be elsős gyermekét Takács Zsolt is, aki levélben fordult szerkesztőségünkhöz:

Tisztelt Magyar Szó! Én egy, a nagykikindai Szent Száva Általános Iskolába íratott gyermek édesapja vagyok. A Magyar Szó szeptember 13-ai számában megjelentetett Mégis két iskolába jár a 16 nagykikindai magyar elsős című cikkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az oktatási hálózat átszervezésekor a Községi Oktatási Tanács és a Magyar Nemzeti Tanács sem vette figyelembe az első osztályba induló gyerekek szüleinek a véleményét. Csak egy közös értekezletünk volt az MNT képviselőivel és egy nyilvános vitánk a helyi önkormányzat képviselőivel. Azután már nem tartottak bennünket méltó beszélgetőtársnak, mert nem tetszett az illetékeseknek, hogy kitartunk az iskolánk mellett. Miért zártak ki minket, a leendő elsősök szüleit a megbeszélésekből? (Azért, mert a politikusok a saját érdekeiket helyezték előtérbe!) Pedig ha meghallgattak volna minket, belátták volna, hogy igazságtalanul jártak el velünk szemben azok, akik azt javasolták (és persze döntöttek is arról), hogy a Szent Száva iskolában ne nyíljon többé magyar első osztály. Elfogadhatatlan, hogy semmibe vették a szülők véleményét és a szabad választási jogát. Tudjuk, hogy törvény adta jogunk az, hogy iskolát választhassunk a gyermekeinknek. Mivel nem demokratikus úton hozták meg a döntést a magyar osztályok kapcsán, nagyon elégedetlenek vagyunk, és követeljük, hogy elsősorban a szülők kívánságát és szabad választási jogát vegyék figyelembe. Legyen a diákok szüleinek is beleszólásuk abba, hogy gyermekük számára melyik iskolát tartja megfelelőbbnek.

Hogy miért épp a Szent Száva iskolát választottuk? Az a tény, hogy itt mindig több a diák, önmagáért beszél. Mielőtt iskolát választottunk a gyermekeinknek, jól átgondoltunk mindent, tehát nem véletlenül döntöttünk így. Egy újabb levélben megfogalmaztuk a panaszainkat (melyek között volt a hónapokig tartó nyomásgyakorlás a Községi Oktatási Tanács és a Fejős Klára iskola igazgatója részéről), s a Köztársasági Oktatási Minisztériumhoz fordultunk. Az oktatási miniszter válaszolt is a levelünkre, és közölte, hogy semmi akadálya sincs annak, hogy az elsősök a továbbiakban is magyar tagozatra iratkozzanak a Szent Száva Általános Iskolába. Az MNT-nek is írtunk, de azóta sem válaszoltak. Az ésszerűsítést nem a magyar tagozatokkal kell kezdeni. Ez a mi véleményünk, és kiállunk az állásfoglalásunk mellett. Élni fogunk a jogainkkal, és küzdeni fogunk az igazságért” – írja levelében Takács Zsolt.

Tápai Róbertet, a Pásztor Vera Bánsági Pedagógus Egyesület elnökét többen is támadták az összevonást támogató álláspontja miatt:

– Az egyesület sohasem foglalt állást a magyar első osztályok összevonásával kapcsolatban, csupán beszélgetéseket és szülői értekezleteket szervezett. A személyes álláspontom más dolog, továbbra is úgy vélem, hogy nevelési és egyéb szempontokból is jobb lenne egy nagyobb létszámú, 16 fős első osztály létrehozása. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a Fejős Klára Általános Iskola kiemelt oktatási intézmény, és mint ilyen, hosszú távon sem kerülne veszélybe benne a magyar nyelvű általános iskolai oktatás, még akkor sem, ha tovább csökkenne a magyar ajkú diákok száma – hangsúlyozta Tápai, aki hitoktatóként dolgozott a Szent Száva Általános Iskolában, de elveszítette óráit.

A nagykikindai község területén működő általános iskolai hálózat ésszerűsítéséről szóló községi határozat esetében, amely részletezi az iskolák és a tagozatok számát, a tartományi oktatási titkárság korábban kiegészítést kért a roma tagozatok miatt. A községi képviselő-testület augusztus 31-én elfogadta a kért kiegészítést, és továbbította a tartományi titkársághoz. A tartományi kormány szeptember 12-ei ülésén jóváhagyta a nagykikindai iskolahálózatra vonatkozó döntést. Az erre vonatkozó végzést a tartományi oktatási titkárság szeptember 19-én megküldte a nagykikindai önkormányzatnak.

A végzés meghozatala az iskolakezdéshez képest két hetet késett, az oktatás idestova egy hónapja folyik. Az önkormányzat terve zöld fényt kapott, de talán mégsem lenne ésszerű dolog egy hónap elteltével bezárni a magyar első osztályt az Szent Száva Általános Iskolában, és mindenáron átirányítani a nebulókat a Fejős Klára Általános Iskolába. Úgy tűnik, a nagykikindai önkormányzat is hajlik e felé, és nem fogja tűzzel-vassal végrehajtani az iskolahálózat ésszerűsítésének tervét, legalábbis nem a magyar első osztályok esetében.

Annál is inkább, mert az oktatási minisztériumból is olyan hangok szűrődtek ki, hogy ezt a tanévet még ugyanúgy finanszírozzák, ahogy korábban.

Talpai Sándornak, a nagykikindai községi képviselő-testület elnökének a véleménye is a status quót vetíti előre:

– A oktatási minisztérium képviselője ígéretet tett, hogy ha már így alakult a helyzet, és az iskolahálózat átszervezésének a jóváhagyása nem született meg szeptember 1-jéig, akkor a most elkezdődött tanévben finanszírozni fogja mind a két magyar nagykikindai első osztály költségeit. Tehát folytatódhat a munka mindkét első osztályban, a következő tanévet azonban új lappal fogjuk kezdeni – összegezte a végkifejletet Talpai Sándor.

Tavaly novemberben Joó Horti Lívia, az MNT oktatási bizottságának az elnöke a következőket nyilatkozta: Az első megbeszélésen tapasztalt megosztottság nyomán e második összejövetelen mi már azt az álláspontot képviseltük, hogy a magyar diákok és pedagógusok önérvényesítése szempontjából előnyösebb lenne egy kisebb iskolában – ez a Fejős Klára iskola – megszervezni a magyar oktatást, mert ott körülbelül 50 százalékot tennének ki a magyar tanulók, pedagógusok, illetve szülők aránya, míg a Szent Száva iskolában 10 százalék körül van a magyar diákok száma. Ha a magyar diákok, pedagógusok nagyobb százalékarányban vannak jelen, az MNT is jobban tudná érvényesíteni a többletjogait az iskolán belül. Egy olyan magyar szellemiségű, magyar támogatottságú iskola lenne, amely előnyére válna diáknak, pedagógusnak, szülőnek egyaránt. E beszélgetésről nem olyan benyomásokkal jöttem el, hogy a részvevők ne tartották volna fontosnak, hogy egy iskolán belül sokkal nagyobb számban és súllyal tudják képviselni a saját érdekeiket. Nyilvánvaló, hogy a Fejős Klára az alkalmasabb erre.