– A magyarkanizsai könyvtár fennállásának 50. évfordulója azt jelenti, hogy ez az intézmény lassan helytörténeti fogalommá alakul át, hiszen ennek a könyvtárnak már történelme van – emelte ki csütörtök este dr. Katkics Zoltán, Magyarkanizsa községi tanácsának művelődéssel és oktatással megbízott tagja a József Attila Könyvtár 50 éves fennállása kapcsán megrendezett ünnepségén, az intézmény zsúfolásig megtelt Koncz István termében.
– A tudás, az ismeret és a műveltség minden kor legértékesebb civilizációs vívmánya – hangsúlyozta ki a községi elöljáró, s hozzáfűzte, hogy a könyvtár pedig ezeknek a vívmányoknak a tára, s ezek fennmaradását és továbbvitelét szolgálja. Katkics egyben emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a 2005-ös év nagyon fontos év volt a magyarkanizsai közösség számára, mivel a könyvtár akkor költözött át a jelenlegi, impozáns épületébe, ahol négy szinten, 600 négyzetméteren működik, több mint 50 ezres könyvállománnyal, s nemcsak könyveket kölcsönöz ki olvasásra, hanem rendezvényeket is szervez, s az előadásokon, író-olvasó találkozókon, diákvetélkedőkön kovácsolja össze a közösséget a könyv szeretetére alapozva. Az ünnepség folytatásában dr. Pató Imre, a könyvtár egykori igazgatója, az Újvidéki Magyar Tanszék nyugalmazott tanára emlékezett meg a könyvtár múltjáról és névadójáról, majd pedig a könyvtár pillanatait felidéző képvetítés alatt Bús János jelenlegi igazgató tekintett vissza az intézmény múltjába. A rövid előadáson elhangzott, hogy az első magyarkanizsai olvasóköröket említő írásos feljegyzés 1863-ból származik, vagyis a város lényegében 149 éves könyvtári múlttal büszkélkedhet. Az igazgató elmondta azt is, hogy akkoriban mindössze 150 könyvvel rendelkeztek. Az ünnepségen Bús János értékelte az idei évet is, s az elért eredmények közül mindenekelőtt a hatvanadik jubiláris Magyarkanizsai Írótábort megrendezését hangsúlyozta ki, s megjegyezte, hogy hatvan év egy ember életében is nagyon nagy eredmény, egy írótábor életében pedig ez különösen az.
A közeljövő elképzeléseit illetőleg az igazgató kiemelte, hogy szeretnék újra kiadni Magyarkanizsa monográfiájának az első kötetét, s egyben le is szeretnék fordítani szerbre. Ezenkívül szerzőkkel szerződést írtak alá a város monográfiája 2. részének a megírására, de szeretnék digitalizálni a könyvtár állományát is.
Megnyílt Sagmeister Peity Laura festőművész és tanítványai kiállítása, a rendezvény zenei részében pedig Marija Radomirović (zongora) és Asztalos Alfréd (klarinét) lépett fel. A jubileum alkalmából szerény ajándékot nyújtottak át Vajda Margit és Biacs Magdolna nyugdíjas könyvtárosoknak, és a könyvtár két legidősebb olvasójának, Sóti Rózsának és Bata Erzsébetnek is.
