Az oktatási minisztérium mintha állandó időhiánnyal küzdene és emiatt mintha állandó kapkodást, improvizációt kényszerítene rá mindazokra, akik az oktatási rendszer részesei. Ennek egyik példája a nyolcadikosok próba-kisérettségije, amely a legtöbb iskolában a múlt hétvégén, ahol pedig elhalasztották, e héten zajlott le. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a kormány még csak ezután dönt az egyes egyetemi karok beiratkozási keretszámáról. Pénteken ballagtak a gimnáziumok tanulói, de még nem tudják, hogy hol hány tandíjmentes férőhely várja őket, s a felvételiről is csak az a biztos, hogy a jelentkezési, felvételi és beiratkozási időszak június 22-e és július 15-e között lesz, a pontos dátumok még hiányoznak. Május vége felé ez mégiscsak példátlan!
Térjünk vissza azonban a nyolcadikosok záróvizsgájára. E próba-kisérettségi előtti napokban derült ki az illetékeseknek az a jókora bakija, hogy anyanyelvből a kisebbségi nyelveken elfelejtették elkészíteni a gyakorlóteszteket. Ez az utolsó pillanatban megoldódott, úgyhogy a tornatermekben, iskolai dísztermekben lezajlott anyanyelvből és matematikából is a megmérettetés, mert minisztériumi utasításra mindenki egy teremben tölti ki a tesztet. A legtöbb iskolában (Vajdaságban legalábbis) eddig is végzett az iskola ilyen próbatesztelést, a tanárok minden különösebb felhajtás nélkül összeállítottak 20 kérdést, hogy a nyolcadikosok gyakoroljanak, hogy lássák, hol hézagos a tudásuk, mit kell bepótolniuk. Most annyi a különbség, hogy ez központi irányítással történt. A pedagógusok, az oktatás irányítói számára talán még tanulságosabb (lehetne) e próbatesztelés: a szerb nyelvű anyanyelvi feladatok egyike az volt, hogy egy könyvtári jelentkezési lapot kellett a nyolcadikosoknak kitölteni. Katasztrofális eredmény született, a legtöbb 15 éves nem boldogult ezzel az egyszerű, a valós élethez kötődő feladattal. A PISA-tesztelésen is a tudás praktikus alkalmazásán, a mindennapi élethez köthető feladatokon buknak meg a szerbiai diákok. Ez is még egy bizonyíték arra, hogy az iskolarendszer komoly reformra szorul, nem ilyen toldozgatásokra-foltozgatásokra, amelyek történnek.
A próbatesztelésen a matematikát nehezebbnek találták a diákok, egyes pedagógusok véleménye szerint azért, mert elfáradtak, lankadt a figyelmük, hisz ez volt a második tesztjük aznap délelőtt: kitöltötték anyanyelvből a tesztet, majd egyórás szünetük volt, s akkor kezdtek neki a matematikai feladatok megoldásának. Persze, a matematika körül is kitört a botrány, a nyolcadikosokat a záróvizsgára felkészítő feladatgyűjtemény 354 példája közül többe hiba csúszott. A minisztérium februárban 7, majd áprilisban 6 hibás feladatot pontosított a feladatgyűjtemény minisztériumi honlapon található elektronikus kiadásában, illetve küldte szét ezek javított változatát e-mailben, faxon az iskoláknak. Természetesen a minisztérium ígéretet tett, hogy június 24-én a teszteléskor kizárólag hibátlan feladatok kerülnek a nyolcadikosok elé.
Az egyetemre iratkozni szándékozók egyelőre csak annyit tudhatnak, amennyit az oktatási miniszter nyilatkozott: az állami költségvetés terhére 13 százalékkal többen tanulhatnak majd, mint az elmúlt években. Azt még nem tudni, hogy milyen lesz a népszerű és a népszerűtlen karok közötti megoszlása ezeknek a plusz férőhelyeknek. Most folyik a huzavona a minisztérium és a karok között amiatt, hogy a miniszter nem engedélyezi a fakultásoknak a tandíjemelést. Ennek azok a diákok örülnek a legjobban, akik nem jutnak be a tandíjmentes kategóriába, bár a jelenlegi tandíjak is igencsak borsosak. A szabadkai Közgazdasági Kar mesterfokozatán a másodéves hallgatók – és főképp a szüleik – kínban vannak, mert a tartományi illetékesek – hogy segítsenek rajtuk, a tavalyi egyetemista-tüntetések idején – 2010 végéig átvállalták a legjobbak tandíjának fizetését. Újabb szerződés aláírására azonban, úgy látszik, nem került sor, s most arról értesítette az érintett fiatalokat az egyetemi kar vezetősége, hogy fizetniük kell a tandíjhátralékot.
Nemcsak a magas tandíjak keserítik meg a hallgatók életét, hanem az is, hogy vannak tantárgyak, amelyekből szinte képtelenek levizsgázni. Ha nem vizsgáznak le, nincs meg az a szükséges pontszámuk, amit a felsőbb évfolyamba lépéshez össze kell gyűjteniük, elegendő pont híján pedig nem lehetnek tandíjmentesek sem… Ez egy ördögi kör. Lehet ennek az oka a hallgatók lustasága, az is, hogy vannak igazán nehéz tantárgyak, de az indokolt vagy túlzásba vitt tanári szigor is. A Belgrádi Egyetemen készült egy felmérés, miszerint a tantárgyak 10 százaléka esetében a sikeres vizsgázók aránya a 30 százalékot sem éri el. Reméljük, egy alapos elemzés során kiderül, mi ennek az oka, s történik is valami annak érdekében, hogy a jövőben ez ne így legyen. Számomra ez az adat is azt bizonyítja, hogy a szerbiai felsőoktatásban óriási bajok vannak, ott sem ártana már egy alapos reform.
