2024. november 24., vasárnap

Hangolják végre össze!

A VMSZ parlamenti képviselői nem szavaznak az oktatási kerettörvényre és a könyvtári törvényre, ha ezek nem lesznek összhangban a nemzeti tanácsokról szóló jogszabállyal

A szerbiai parlamentben minden valószínűség szerint kedden tartják meg a könyvtári törvény javaslatának részletes vitáját, szerdán pedig az oktatási kerettörvény módosítása esetében kerül erre sor. A szavazónap az előzetes értesülések szerint a csütörtök lesz.

Az oktatási kerettörvény néhány pontja megváltozik, a diákok igazolatlan hiányzására, magaviseletére vonatkozó rész szigorodik, illetve bekerül a jogszabályba, hogy a tanulók, a tanárok, az igazgatók és az oktatási intézmények adatbázisa milyen feltételekkel, miféle kritériumrendszer alapján készülhet el. Tehát az adatvédelmi biztossal egyeztetve összhangba hozzák az oktatási kerettörvényt az adatvédelemről szóló jogszabállyal.

A VMSZ-es parlamenti képviselők által benyújtott indítványról – amely az oktatási kerettörvény és a nemzeti tanácsokról szóló jogszabály összehangolására vonatkozik – Pásztor Bálint képviselő a következőket mondta:

– 2009-ben azért nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, hogy az oktatási kerettörvény összhangban legyen a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, mert megfeledkeztek a nemzeti közösségekről. Mi már akkor módosítási indítványokat nyújtottunk be, hogy a nemzeti tanácsoknak legyenek hatásköreik az iskolaigazgatók, illetve az iskolaszék tagjai megválasztásának folyamatában. Bonyolította a helyzetet, hogy ugyanazon a parlamenti ülésen volt napirenden a nemzeti tanácsokról szóló törvény is. Mi hivatkoztunk azokra a megoldásokra, amelyek a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek a javaslatában szerepeltek, de mivel ez még nem volt elfogadott jogszabály, az oktatási miniszter azt mondta, ilyen formában nem szerepelhetnek az oktatási kerettörvényben a nemzeti tanácsi hatáskörök. Kénytelenek voltunk módosítani az indítványunkat, hogy mégis bekerüljenek a törvénybe a nemzeti tanácsok bizonyos hatáskörei – hallottuk Pásztor Bálinttól.

A nemzeti tanácsokról szóló törvény az oktatási intézmények 2 kategóriáját különbözteti meg: az egyikbe azok tartoznak, amelyekben magyar nyelven is folyik a tanítás, a másikba pedig azok, ahol túlnyomórészt magyar osztályok vannak, illetve a nemzeti tanács által kiemelt oktatási intézményekről van szó. Az első kategória esetében az iskolaszék tagjainak és az igazgatónak a kinevezésekor a nemzeti tanácsnak csak véleményezési joga van, a második kategóriánál pedig az iskolaszék esetén a nemzeti tanács javasolja, illetve nevezi ki azt a három tagot, akik az önkormányzatot képviselik. Az igazgató kinevezésekor az első kategóriába tartozó intézményeknél a nemzeti tanácsnak véleményezési, a második kategória esetén pedig előzetes jóváhagyási hatásköre van.

– Két éve az oktatási miniszter nem volt hajlandó elfogadni, hogy ez bekerüljön az oktatási törvénybe, nem hivatkozhattunk a még nem elfogadott jogszabályra. Csak úgy fogadta el, ha a két kategória közötti különbség eltörlődik. Az igazgató esetében a véleményezési hatáskör megmaradt, az iskolaszékek esetében pedig az szerepel, hogy legalább egy tagot a nemzeti tanács nevez ki. Az elmúlt két évben azt láthattuk, hogy bizonyos önkormányzatok visszaéltek ezzel a jogi összeütközéssel, s nem a nemzeti tanácsokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazták. Az összehangoltság hiányát szeretnénk most elhárítani, erre vonatkozik az az indítványunk, hogy az oktatási kerettörvénybe is kerüljenek be azok a hatáskörök, amelyek a nemzeti tanácsokról szóló törvényben már szerepelnek. Az általános vita már lezajlott. Közöltem a miniszterrel, hogy nem fogunk olyan jogszabályra szavazni, amely megkérdőjelezhetetlenül olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek a nemzeti közösségek számára kedvezőtlenebb megoldásokat tartalmaznak, mint a nemzeti tanácsokról szóló törvény. Most folyik a minisztérium részéről a mérlegelés, hogy elfogadják-e az indítványunkat.

A jelenlegi könyvtári törvény 1994 óta van érvényben. A nemzeti tanácsokról szóló törvény hatásköröket biztosít a nemzeti tanácsoknak a könyvtár alapításánál, megszüntetésénél, az igazgató és az igazgatóbizottsági tagok kinevezésénél stb. A könyvtári törvényben is szerepelnie kellene ennek, tehát összhangban kellene lennie a két jogszabálynak. Mint Pásztor Bálint kiemelte, a művelődési minisztériummal is folynak tárgyalások, s kizárt dolognak tartja, hogy olyan törvényre szavazzanak a VMSZ-es képviselők, amely visszalépést jelentene a nemzeti tanácsokról szóló törvényben foglaltakhoz viszonyítva.

A könyvtári törvényről a részletes vita kedden lesz, az oktatási kerettörvényről szerdán, s a szavazásra minden bizonnyal csütörtökön kerül sor.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás