„Jó, ha van egy ötleted,
Orromra is kötheted.
Ábrándozzunk együtt róla,
Jó, ha van rá egy félóra.”
Bátran kijelenthetem, hogy ez a Müller Péter Sziámi-versrészlet lehet annak az együtt töltött időnek a mottója, amikor a XV. Szabadkai Nyári Akadémia magyar nyelv és irodalom szakcsoportos pedagógusai dr. Fűzfa Balázs és felesége, Fűzfáné Csuti Borbála előadásait hallgathatták. Szerencsére nem is csak félóra adatott meg az ötletek egymás orrára kötéséhez, hiszen egyik délelőtt dr. Fűzfa Balázs tartott előadást, a másnap délelőttöt pedig Fűzfáné Csuti Borbálával töltöttük, aki számos, a háziolvasmány-feldolgozó órákon hasznosítható, kreatív, játékos, figyelemfelkeltő és gondolkodásra, olvasásra késztető ötletet osztott meg a magyartanárokkal. Például azt, hogy az osztállyal társasjátékot lehet játszani, egy-egy mezőre lépés egy-egy kérdést jelent az olvasmány kapcsán, a helyes válaszokért pedig valamilyen formában jutalompontok járnak. Mi is játszottunk, és esetünkben ez most egy-egy szót jelentett, s ha elég ügyesen válaszoltunk a Pál utcai fiúkkal kapcsolatban, éppen a fenti versidézetet rakhattuk ki belőlük. De a könyv egy-egy jelenetéből készülhet puzzle is, olykor a drámajáték is bevethető, terveztethetünk például címlapot vagy másféle cím kitalálására is ösztönözhetjük a tanulókat.
– A kötelező olvasmány kifejezést jobb, ha nem is használjuk. Inkább kínáljunk olvasnivalót, a házi olvasmányokat ajánljuk a gyerekeknek. Az a lényeg, hogy a kedvet ne vegyük el attól, hogy olvasson. Egy szerzőtől több könyvet is ajánlhatunk a diákoknak, kinek-kinek a saját világához illőt. Az ajánlatba, kínálatba pedig nem csak maga a könyv tartozhat bele, hanem színházi előadás, kiállítás, zene is, ami kapcsolatba hozható az olvasmánnyal – hangsúlyozta a tanárnő, akit tanítványai Bori néninek szólítanak.
És most ugorjunk egy nappal vissza az időben! A tanárnő előadását ugyanis férje előadása előzte meg. Dr. Fűzfa Balázs immár harmadszor volt vendége a szabadkai akadémiának, a visszajelzések alapján és a résztvevők kérésére is a szervezők évről évre visszahívják. Most is egy élvezetes előadás formájában hallhattunk arról, hogy miként lehet az irodalmat olyan diákok életébe bevinni, akik már teljesen más jelrendszerben élnek mint tanáraik, és megtudhattuk azt is, hogy előadónk mérhetetlenül hisz abban, hogy az emberek életében az irodalom nélkülözhetetlen, mert az irodalom segíti a boldogulást, nélküle homályosan látunk, és egyáltalán: az irodalom élni segít.
– Sajnos az eljelentéktelenedés ellen kell felvenni a harcot, mert Magyarországon például szeptembertől az előrehozott szakiskola képzésben teljesen megszűnik a magyar nyelv és irodalom tantárgy. Egyszerűen nincs a tantárgyak között, s így félő, hogy ez a folyamat pár év múlva oda vezet, hogy irodalmat már csak majd a gimnáziumokban, művészeti iskolákban tanulhatnak a diákok. A tanárok pedig ebben a helyzetben mit tehetnek? Próbálják a süllyedő hajóról mentőcsónakokban kimenteni az értékeket. Hogy mik lehetnek a mentőcsónakok? Például a jó könyvek és tankönyvek, az élményközpontú irodalomtanítás... – mondta dr. Fűzfa Balázs, aki az általa írt, a 9-eseknek szóló tankönyvébe becsempészett jó néhány vajdasági, szabadkai vonatkozást is. A könyv borítóján ott vannak a Nagy Versmondás programban szereplő szabadkai diákok és a palicsi oroszlánok is, de a könyvet fellapozva megtaláljuk benne a szabadkai Móra Regina egyik versét, a szabadkai városháza képét és a palicsi állatkertben készült néhány fotót is.
