Augusztus eleje óta új plébánosa van a kelebiaiaknak, sőt templomukba a nyugat-bácskai Kerényből (Kljajićevo) egy felújított orgonát is kapnak, mégpedig olyat, amelyik hangversenyekhez is kitűnő szolgálatot tehet. Ha minden a tervek szerint halad, a hangszer – amelynek restaurálása 13 ezer euróba kerül – adventkor meg is szólalhat. Ezt szolgálják a jótékonysági rendezvények is: szerdán 20 órakor Terék Blanka Jaross Beáta és Balázs Marcell tart szólóének-, marimba- és zongoraestet a szabadkai Városháza dísztermében.
– A kerényi templomot – mivel ebben a faluban nincsenek katolikusok – most a pravoszláv egyház használja, aminek nincs szüksége orgonára. Ilyen esetben a szobrok, az oltárképek, az orgona a mi egyházunkon belül írásban igényelhető a püspökségen, majd a pravoszláv egyházzal is szerződést kötünk, hogy az ő tudtukkal, beleegyezésükkel kaptuk el ezeket a tárgyakat. Fontos, hogy dokumentálva legyen, mi hova került. Ugyanígy történik most a kerényi orgona kikérése is, de azt is tudni kell, hogy maga az őslakosság tudta és belegyezése nélkül sem szabad kivinni onnan semmit, mert ez eredetileg a németek tulajdona, hiszen Kerény őslakosai németek voltak. Kerényiek élnek Németországban és Amerikában is, mindkét helyen van Kerényi Alapítvány. Ez a két alapítvány – nyilván az idősebb tagjaik, akik némi honvággyal és az őseik tiszteletével gondolnak Kerényre – figyelemmel követi, mi történik a templom dolgaival, hogy ne kerüljenek méltatlan körülmények közé. Ők természetesen beleegyeztek, hogy a tárgyak egy másik templomba kerüljenek, élő közösségbe, vagyis oda, ahol méltón használhatják őket. Kerényen már katolikusok sem lesznek belátható időn belül, tehát nekik is érdekük, hogy az értékeik ne vesszenek el, ezért már korábban felajánlották a kerényi orgonát például Temerinnek és Apatinnak is, sajnos azonban még a szállítási költséget is nehéz kifizetni, hát még a restaurálást – tudtuk meg Paskó Csabától, a kelebiaiak plébánosától.
A kerényi orgonát 1939-ben építette a helyi születésű Franz Lindauer, de az újonnan megépült hangszert csupán néhány évig használták, a II. világháború után ugyanis – mint az köztudomású – a németeket kitelepítették a faluból, helyükre pedig szerbeket telepítettek. Az orgona mintegy fél évszázada nem szólalt meg.
– Az orgona két mauálos, 22 regiszteres koncerthangszer, ezt abból is lehet látni, hogy a pedálok f-ig vannak kiépítve, nem csupán d-ig. Még a szabadkai székesegyház orgonája is csak d-ig van kiépítve. A székesegyház és a ferences templom orgonáján kívül ez a Kelebiára kerülő hangszer lesz a legnagyobb orgona a vidéken – magyarázza Paskó Csaba. – Egy ilyen orgonának a restaurálása rengeteg pénzbe kerül. Nagyon sok finomított bőr van benne, rendkívül érzékeny mechanikával, szerkezettel rendelkezik. Szerencsére a szúk nem támadták meg, úgyhogy mondhatni épségben van, de ezt a speciális bőrt meg néhány alkatrészt teljesen le kell cserélni, s mivel az orgona kb. 1944-től nem szólalt meg, kétujjnyi por áll benne, úgyhogy most megszólaltathatatlan állapotban van. Az orgona értéke 180 ezer euró, a restaurálása 40–45 ezer euró lenne, ha egy cég végezné el. Mi ezt úgy tudtuk megoldani, hogy egy orgonaépítő a saját segédeivel (főleg nyugalmazott orgonaépítők, akik már nem függenek a cégektől) háromszor hosszabb ideig ugyan, de olcsóbban megcsinálja nekünk. Így 13 ezer euróba kerül a restaurálás, ebben az összegben pedig benne van a kelebiai templom vitrázsainak a felújítása is, valamint az áram felvezetése a kórusra. Augusztus 21-én kezdik a munkát, és várhatóan adventkor megszólalhat az orgona.
A Kerényi Alapítvány összegyűjtött 10 ezer eurót, amelyet átutaltak a püspökség számlájára. Ez az alapösszeg töltötte el reménnyel mindazokat, akik elindították az orgona áthozatalának folyamatát. Emellett jótékonysági hangversenyeket is szerveznek. Ezek már meg is kezdődtek: a Pro Musica megtartotta a koncertjét kedden, szerdán pedig szólóének, marimba- és zongoraestet rendeznek. Az így befolyt összegekből fedezik a vitrázsok felújítási költségeit. Csupán a fő vitrázs restaurálása 56 ezer dinárba kerül. Az orgona átszállítása már biztosítva van.
– Abban is bízunk, hogy lesznek olyanok, akik felajánlják a segítségüket, például a villamossági munkákban. A restaurálás azzal kezdődik, hogy Kerényben szétszedik, portalanítják az orgona használható részeit, majd ezeket becsomagolják. Egy cég készíti a kartondobozokat, amelyeket papírhulladékkal bélelnek ki. Vannak pár centis és száz kilós részei is. Mielőtt a hangszert felállítjuk Kelebián, a karzaton szétcsomagolt alkatrészeinek legalább egy hónapig akklimatizálódniuk kell a templomban, mert más ott a légnyomás, a páratartalom. Ez idő alatt beszerezzük a szükséges alkatrészeket, főleg a finomított bőrt és ekkor kell restaurálni ott a vitrázsokat is. A kelebiai templom 1937-ben épült, és azóta komoly átépítésen nem esett át, vigyáztak arra, hogy jelentős károk ne essenek benne, vigyáztak például a tetőszerkezetre. A vitrázsokat viszont azóta nem újították fel, kihullott a szigetelőanyag, az ablakok sok helyen be vannak törve, emiatt a karzaton huzat van, és ha a vitrázsokat nem teszik rendbe, akkor a huzat miatt az orgona csakhamar tönkremenne. Ezután történik a bőrözés, s utána összeállítják a hangszert. Komoly asztalosi munka is folyik majd, hiszen azt a kelebiai templom méreteihez kell hozzáigazítani. A hangszer befér, de némi átalakításra van szükség, a játszóasztalt ki kell hozni, külön dobogót kell neki építeni... Szóval rengeteg munka van, de hát mégiscsak egy műemlék értékű hangszert mentünk meg – hallottuk beszélgetőtársunktól.
