Ezen a héten kellett elkészülnie az iskolákban azoknak a listáknak, amelyeken azok a tanítók, tanárok szerepelnek, akik munkaerő-felesleggé válnak. A kollektív szerződés alapján ezeket a pedagógusokat egy szakszervezeti tagokból álló bizottság törvényileg meghatározott szempontok szerint (hány munkaéve van és hasonlók) pontozza. Ez a lista azután a körzeti iskolai igazgatóságokhoz kerül, hogy kiderüljön, mely iskolákban van e tanerőkre szükség.
Az általunk megkérdezett iskolákban sem listára kerülésre, sem pontázásra nem került sor, mert tagozat-összevonások, tagozatmegszűnések nem fenyegetik ezeket az intézményeket, és mivel náluk nincs munkaerő-felesleg, a pontozás sem történt meg. Ahogy azt Češljar Kiss Ottíliától, a Vajdasági Tanügyi Dolgozók Független Szakszervezetének tagjától hallottuk, a listára automatikusan felkerülnek a munkaerő-felesleggé vált dolgozók, de azok is szerepelnek rajta, akiknek az iskolai, belső szervezés után sincs meg a teljes normájuk, (természetesen fel van tüntetve, hogy mennyi óraszámuk hiányzik ehhez), hogy miután ezek a listák eljutnak az oktatási minisztérium körzeti igazgatóságaihoz, látható legyen, mely más iskolákban van szükség ezekre a dolgozókra. Tehát mielőtt kiírják a pályázatokat új munkahelyekre, az iskolák egymás között, belső szervezéssel oldják meg a tanárok óraszámainak a kérdését.
– A tanárok megijedtek a listára való kerüléstől, holott ez tulajdonképpen az ő érdeküket szolgálja. Egy-egy lista egy-egy községre vonatkozik, és ez alapján osztják el a rajta szereplő tanárokat az adott községen belül az iskolákban, vagyis, hogy ha valamelyik iskolában hiányzik tanár, akkor erről a listáról helyeznek oda pedagógust. A pontozásnak akkor van jelentősége, ha egy szakra többen is vannak a listán. A listán való szereplésnek az is az előnye, hogy addig, amíg vannak ezen a listán a tantárgyakhoz megfelelő pedagógusok, az iskolák nem írhatnak ki pályázatokat új munkaerőre, azaz nem vezethetnek be új embert az oktatásügybe – mondta el a szakszervezeti tag.
Fehérvári Magdolna, a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatója elmondta, a listára kerülteket átveszik oda, ahol van munkahely, tehát, hogy meglegyen a teljes óraszám, egy-egy tanár több iskolában is taníthat.
– Ha valakinek nincs meg az óraszáma, először magában az iskolában belső átszervezéssel, elrendezéssel próbáljuk ezt megoldani. Augusztus 15-ig kell elvégezni a kimutatást, és mi nem mutattunk ki munkaerő-felesleget, tehát nem volt szükség a pontozásra sem.
Mint Szűcs Anna igazgatótól megtudtuk, ugyanilyen szerencsés helyzetben van a hajdújárási Petőfi Sándor Általános Iskola is, ahová három település iskolája tartozik, és ugyan kis létszámú osztályokról is szó van, a tartományi titkárság megadta az engedélyt e tagozatok megnyitására, tehát nem lesznek osztálybezárások, és itt sincs munkaerő-felesleg.
– Nálunk nem kellett pontozni és listázni sem. Ami az elsősöket illeti, három településen 1-1 tagozat nyílik, Hajdújáráson 11, Királyhalmán 18 elsőssel és Noszán kombinált tagozaton 9 tanulóval. A 15 főnél kevesebb osztály megnyitása esetében kértük a tartományi titkárság engedélyét, és meg is kaptuk. A munkaerő-felesleggé válás akkor veszélyeztetne minket, ha nem nyílhatnának meg tagozatok, de erre nem került sor – hallottuk az igazgatónőtől.
A doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola is megkapta a tartományi titkárságtól a tagozat megnyitására vonatkozó engedélyt. Ahogyan Klemm Valéria igazgató elmondta nekünk, a tavalyihoz képest az idén öttel több diákjuk lesz, összesen 140. Szeptemberben a magyar tagozaton 8, a szerb tagozaton 13 diák ül a padokba. Szaktanáraik vannak, tagozatokat sem szüntettek meg, így náluk sem volt esedékes a listázás és a pontozás.
Sárosi Gabriella, a zentai Stevan Sremac iskola igazgatója is arról számolt be, hogy akinek nem volt meg a normája, az iskolában találtak megoldást, így ők is elkerülték a listára kerülést és a pontozást.
Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár kérdésünkre válaszolva, hogy hány iskolából érkezett kérvény idén a 15 főnél kevesebb tanulót számláló osztályok megnyitására, elmondta, hogy idáig 44 iskolából érkezett kérvény, ebből 32-ben folyik magyar tannyelvű oktatás is. A magyar tagozatoknál eddig három olyan eset van, ahol 5-nél kevesebb gyermekkel indult volna az osztály, és mivel ez az általánosan elfogadott minimum alatt van, Nezsényben, Szilágyin és Budiszaván (Tiszakálmánfalva) nem nyílhatnak meg ezek a kevés tanulót számláló tagozatok.
– Az ötnél kevesebb létszámú osztályok működése nehezen indokolható mind anyagi, mind pedig pedagógiai szempontból. Megnyitásuk és fenntartásuk igen nehéz. A helyzetet bonyolítja, hogy a megnyíló osztályok pénzelését az oktatási minisztérium és a körzeti iskolaigazgatóságok végzik, ez nem a tartomány hatásköre. Ilyen esetben a megoldást egy másik iskolába való iratkozás, vagy az összevont tagozatok jelenthetik. Sajnos egyre kevesebb a gyerek, nemcsak a kisebbségek, hanem a többségi nemzet esetében is. Főleg a kisebb falvakban nehéz a helyzet. Ami a beérkezett kérvényeket illeti, többnyire ugyanakkora számban és ugyanazokról a településekről érkeztek, mint tavaly – mondta el a tartományi titkár.
